Magyarország 1944 és 1956 között – A népi demokratikus átalakulás és a kommunista hatalomátvétel.



Háborús veszteségek

–          800 000 fő, kb. ugyanennyi hadifogoly

–          szövetséges légierő támadásai

–          stratégiai létesítmények (pályaudvarok, repterek) megsemmisítése

–          hatalmas pusztulás

–          elpusztul a vasútvonalak fele, az összes híd

–          ipari létesítmények nagy része, a többit leszerelik (németek, szovjetek)

–          jóvátétel (300 millió $) főként a SZU-nak, elsősorban mezőgazdasági termékek

Politikai helyzet a háború után

–          széthullott az államapparátus, új államhatalmi szervek

–          kommunista párt és a SZU vezetésével

–          pártok

–          FKgP (Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt) – elnök: Tildy Zoltán

–          polgári demokrácia, parasztság képviselete

–          PDP (Polgári Demokrata Párt)

–          NPP (Nemzeti Paraszt Párt) – kis- és középparasztság érdekképviselete

–          SZDP (Szociáldemokrata Párt) – legrégebbi párt, két irányzat (jobb, bal)

–          MKP (Magyar Kommunista Párt) – kis létszámú, erejét a szovjet hadsereg adta

–          Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Vas Zoltán, Gerő Ernő, Kádár János, Apró Antal, Rajk László

–          cél a hatalom korlátozás nélküli megragadása, a proletárdiktatúra

–          eszköz: fizikai és lelki megfélemlítés

Ideiglenes államhatalom

–          nem választások útján jött létre

–          előzménye a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (Szeged, 1944. december)

–          antifasiszta gyűjtőszervezet, náci és nyilasellenes

–          háborús bűnösök bíróság elé állítása

–          államosítás, iparosítás, földreform – kommunista nyomás

–          ideiglenes nemzetgyűlés jön létre

–          kommunista többség

–          ideiglenes kormány elnöke: Dálnoki Miklós Béla

–          háborús bűnösök megbüntetése, fasizmus felszámolása

–          államhatalom első intézkedései (1945)

–          közigazgatás átszervezése

–          közéleti szereplőknek igazoló bizottságok előtt kell megjelenniük

–          szovjet befolyás, népellenes cselekedetek vizsgálata

–          népbíróságok létrehozása a háborús bűnösök megbüntetésére

–          59 ezer per, 189 kivégzés, pl. Imrédy, Bárdossy, Sztójay, Jány, Szálasi

–          rendőrség és hadsereg

–          50 ezer fős sereget akartak Németország ellen, de Sztálin bizalmatlan

–          a rendőrség kommunista vezetés alatt szerveződik

–          földreform (1945) – Nagy Imre dolgozza ki

–          kisajátítanak minden 1000 hold feletti birtokot, utána szétosztják

–          megszűnik a nagy és középbirtok, meghatározóvá válik az életképtelen kisbirtok

–          új választói törvény: általános és titkos választójog

–          1945. nov. demokratikus választások

–          FKgP (54%), MKP (16,9%), SZDP (17,4%) – elnök: Tildy Zoltán

–          belügyi, közlekedési, népjóléti tárcák a kommunistáké

–          köztársaság kikiáltása, szovjet nyomásra nem lett királyság

–          köztársasági elnök jogkörét leszűkítették – reprezentatív feladatkör

–          pénzreform (1946. aug. 1.): megjelenik a forint

–          előtte a legnagyobb címletű bankó: 1021 pengős

A kommunista diktatúra kiépítése

–          belügyminiszter Rajk László, „szalámi-taktika”

–          baloldali blokk létrehozása: MKP, SZDP, NPP, FKgP (baloldala)

–          koncepciós perek

–          letartóztatják Kovács Bélát mentelmi joga ellenére

–          1946/VII. törvénycikk: a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről

–          lényege: a rendőrség eltávolíthatja a politikai ellenfeleket

–          Nagy Ferenc miniszterelnök és Varga Béla házelnök Svájcba emigrál tiltakozásként

–          katolikus egyletek elleni fellépés, erőszakos fellépés a Kisgazdapárt ellen

–          1947-re a Kisgazdapárt centrumát rendőri eszközökkel szétverik

–          Dinnyés Lajos a miniszterelnök (baloldali kisgazda)

–          Marsall-segély elutasítása szovjet nyomásra (függőséget jelentene)

–          hároméves terv elfogadása: önerőre épít, cél az 1938-as szint elérése

–          1946 ÁVO (Államvédelmi Osztály) felállítása

–          1950 ÁVH (Államvédelmi Hivatal) az ÁVO-ból és a honvédelmi minisztériumból

A „kékcédulás választások”

–          új választójogi törvény: a baloldali blokk egy listán indul

–          1947. augusztus 31. – az utolsó szabad választások

–          MKP nyeri 22%-kal

–          SZDP 15%,          FKGP 15%,          NPP 8,3%

–          a koalíció abszolút többséget szerez a parlamentben

–          MKP a vezető, a koalíció csak a demokrácia látszata

–          választási csalásokra később derül fény

–          a lakóhelyen kívül kék cédulán lehetett leadni a szavazatot

–          az MKP szervezésében fiatalok faluról-falura járva szavaztak a kék cédulákon

–          az eredményeket nem semmisítik meg

–          az önálló pártok megszűnése

–          1948 jún. az MKP és az SZDP fuzionál a kommunista program alapján

–          új név: Magyar Dolgozók Pártja

–          elnök: Szakasits Árpád, vezetők az egykori MKP-ból (Rákosi, Gerő, Farkas, stb.)

–          FKGP és NPP elfogadják az MDP programját

–          demokratikus és polgári pártok feloszlatása

–          a fel nem oszlatott pártokból megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront

Választások 1990-ig

–          MDP (később MSZMP) meghatározza a pártprogramot, amelyet a Népfront átvesz

–          a párt ellenőrzése alatt a Népfront jelölteket állít

–          eleinte egy, később két jelölt azonos programmal – a demokrácia látszata

–          ellenzéki jelöltek nincsenek

–          a szavazáson kötelező a részvétel