Az összetett mondat



Az alárendelő összetett mondatok tagmondatai nem egyenrangúak. A mellékmondat a főmondatnak alá van rendelve, valamelyik mondatrészét fejezi ki mellékmondat formájában.

A főmondatból hiányzik egy mondatrész, arra kérdezünk rá a mondatrészének megfelelő kérdésével.

Fajtái:

állítmányi mellékmondat: Olyan a ruhám, mint a tiéd. Nem az vagy már, aki voltál.

– alanyi mellékmondat: Az vállalkozzon a feladatra, aki erőt érez magában! Aki másnak vermet ás, az maga esik bele.

– tárgyi mellékmondat: Mikor kezdjük, döntsük el már! Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!

– határozói mellékmondat: Abból vegyél, amelyikből több van! Adj annak, aki rászorul!

– jelzői mellékmondat

Mellérendelő viszonyról beszélünk akkor, ha az összetett szavak mindkét tagja, az összetett mondat minden tagmondata egyenrangú, egyik tag sincs alárendelve a másiknak, s mindegyik tag – viszonylag – önálló is lehet.

– Az összetett szavak tagjai azonos szófajúak, s a mondatban ugyanolyan mondatrészként szerepelhetnek.

– A mellérendelő összetett mondatok tagmondatai egyenrangúak. Önálló mondatként is megállhatnak. A tagmondatok között tartalmi, logikai összefüggés van.

A mellérendelő összetett mondatok fajtái:

– kapcsolatos mondat: Keskeny volt az út, és két oldalról árok kísérte.

– ellentétes mondat: Én eleget dolgoztam, te pedig nem csináltál semmit.

– választó mondat: Vagy kirándulni megyünk holnap, vagy itthon pihenünk.

– következtető mondat: Minden érdekelte, ezért sokat olvasott.

– magyarázó mondat: Sokat olvasott, hiszen minden érdekelte.