Az ipari forradalom gazdasági, társadalmi és szellemi következményei a XIX. század derekáig.



Az ipari forradalom kiterjedése egész Európára csökkentette a halandóságot. Az átlagos életkor megduplázódott a csecsemőhalandóság a felére esett. Az emberek jobban és célszerűbben táplálkoztak. Rendszeressé vált a fehér kenyér és a hús. Változatosabban és egészségesebben főztek. Az orvostudomány nagy eredménye a védőoltások, kidolgozása járványok megfékezése. Az ipari forradalom kiterjedésének leglátványosabb demográfiai következménye a városok rohamos növekedése és a falvak viszonylagos elnéptelenedése.

A XIX. század második felének egyik legnagyobb hatású filozófiai áramlata a pozitivizmus. Alapítója Auguste Comte (francia). A pozitivisták arra törekedtek, hogy fölülkerekedjenek a materializmus és az idealizmus ellentétén. Más gondolkodók a pozitivistákkal szemben a világot zűrzavarosnak, ésszerűtlennek és megismerhetetlennek látták. Jelentős képviselőjük: Arthur Schopenhauer, aki mélységesen pesszimista volt. Ellentéte a német Friedrich Nietzsche, aki optimista volt. Alapgondolata az Übermensch (felsőbbrendű ember) az értékteremtő ember, Isten emberi megfelelője.

A művészetek a kultúra is profithozó árucikké vált. Az ipari művészet formájában, tartalmában egyre maradandóbb változásokat hozott.

a zenei élet középpontjában az opera állt (Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov). Romantikus programzene: Liszt, Berlioz, Strauss. Zenei újítók: Schönberg, Bartók.