Az ipari forradalom folyamatának bemutatása. A legfontosabb találmányok.



Angliában az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart a tömegtermelés váltotta föl. A termelés eszközei kézi szerszámok helyett gépek. A gőz lett a legfontosabb energiaforrás. A gépek és a gőz új üzemformát eredményeztek a gyárat. A közlekedés forradalma lehetővé tette a nyersanyag és a munkaerő olcsó és gyors szállítását. Angliában már a forradalom előtt tőke áramolt be a gazdaságba. A háromnyomásos gazdálkodást a vetésforgó váltja fel. Takarmánynövényeket termesztenek, nőtt az állatállomány is.

1694-ben magalakult az Angol Bank. Nagy előnyt jelentett Anglia sziget volta, az olcsó teherszállítás a partmenti hajózás szempotjából. A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődött. Az egyetlen tömegfogyasztási cikk melyre szükség van a ruházat. Így a textilipar vált az ipari forradalom húzó ágává. Előbb a fonást gépesítették majd megjelentek a szövő gépek. A textilipar alapanyaga a gyapot.

A XVIII. században számos föltaláló járult hozzá a gőzgép tökéletesítéséhez. A gépek meghajtására csak az a változat volt képes amelyet James Watt skót mechanikus szabadalmaztatott 1769-ben. Nagy ugrás volt az amikor a Stokton és Darlington között megépült sínpáron 1825-ben végigpöfögött egy George Stephenson nevű gépész gőzmozdonya. Anglián vasútépítési láz lett úrrá, ez újabb lehetőséget adott a gőzgépnek és piacot teremtett a szén, a vas számára. Fulton 1807-ben bemutatta az első üzemképes gőzhajót. A gépgyártásban a forgácsoló gépek játszották a kulcsszerepet. A faiparban használatos gépeket továbbfejlesztették és bevezették, a szabványokat. Az ipari forradalom megváltoztatta a haditechnikát.

A XIX. század második felétől az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági növekedésnek alapja a nehézipar lett. A gazdaság szerkezete is átalakult. A kisműhelyek helyét a gyárak vették át. Az öntött vagy kovácsolt vasat az olcsóbb acél váltotta föl. A tömeges acéltermelés a tudomány hasznosításának eredménye volt. Az angol Thomas hosszas kísérletezés után az olvasztókemence bélésanyagának megváltoztatásával megkötötte a foszfort.

A század második felétől számos új tudományos fölismerés új iparágak alapjává vált. Az elektromágneses indukció fölfedezése a generátorok és villanymotorok megszerkesztéséhez vezetett. Hertz megvetette a rádiótechnika alapját. Az elektronika másik ága a hírközlést forradalmasította. A vezetékes távíró együtt fejlődött a vasutakkal. 1867-ben megszólalt a telefon (Bell) , egy év múlva Puskás Tivadar föltalálta a telefonközpontot. Egy olasz fizikus Marconi drót nélkül létesített kapcsolatot Európa és Amerika között. A kémia új korszakát az anyagok molekuláris-atomos szerkezetének fölismerése alapozta meg. Tudatosan állítottak elő szerves vegyületeket is, megdöntve az életerő elméletet. a század végén már van műanyaggyártás. A kortársak számára izgalmasabb volt a celluloid szalagra fényképezett mozgókép. Kidolgozták az ammónia előállításának ipari módszereit. Megkezdődött a műtrágyák és a robbanóanyagok nagyüzemi gyártása. A benzinmotorok térhódításával megnőtt a kőolaj lepárlásának jelentősége. Kialakult a petrol kémia.

A belső égésű motorok fölfedezése a közlekedés új tárlatait nyitotta meg (Csonka János). A fejlesztésben a németek jártak az élen, de az egész ipart forradalmisító futószalag rendszerű tömeggyártás először az amerikai Ford autógyárban valósult meg. A belsőégésű motorok, az elektrofikáció, a kémiatechnológiák elterjedését második ipari forradalomnak is nevezik. Vezető hatalmai USA és Németország. A fizikának egy addig elhanyagolt ágából alapvető változások indultak el. Kísérletileg bebizonyították az elektronok létezését. Röntgen fölfedezte az X-sugarakat. Beqerel uránércekkel kísérletezve felismerte, hogy sugarakat bocsáthatnak ki. Pierre Curie és felesége elkülönítette a polóniumot és a rádiumot. Rutherford megalkotta a rádióaktivitás elméletét. Megszülettek az első atommodellek.

A század közepén megjelentek a cséplőgépek. A XX. század elején megjelent a robbanómotoros traktor. A  vegyipar sikerei lehetővé tették a műtrágyák fölhasználását. A biológiában Charles Darwin bebizonyította, hogy a fajok változékonyak, és a legéletre valóbbak maradnak fönn. Mendel-Darwinnal csaknem egyidőben – megalkotta a génelméletet.