A pénzügyi tervezés fogalma. Forgalmi és állományi szemléletű pénzügyi tervezés. Folyamatos likviditási terv összeállítása.



A tervezés fogalma, célja

A tervezés mindig olyan jövőre irányuló cselekvés, amely valamilyen szempont szerint kívánatosok tartott jövőbeni állapot felvázolását, valamint az elérését lehetővé tevő út és feltételek meghatározását jelenti. A tervezés során mindig több lehetőség közül kell választani, így a tervezés sajátos döntésnek fogható fel.

  • A tervezés időben megelőzi a cselekvést, azaz a döntés nem vonja mag után az azonnali végrehajtást.
  • A tervezési problémák nem bonthatók szét, egymástól jól elkülöníthető, egymástól független részekre.
  • Ebből következően a tervezés egységes döntési folyamat, amely a döntések egymásra épülő sorozatként fogható fel.

A pénzügyi tervezés fogalma, célja

  • A vállalkozás működése hosszú távon nyereséges legyen.
  • A vállalkozás működésének pénzügyi feltételei folyamatosan biztosítva legyenek, a vállalkozás likvidítása folyamatos legyen.
  • A szükséges fejlesztések, beruházások finanszírozhatók legyenek.

A terveket nem elegendő egyszer elkészíteni, majd a megvalósításukhoz hozzálátni, hanem folyamatosan karbantartani, aktualizálni is kell őket. A tervek meghatározott szempontok szerint rendszeresen ellenőrzését és a helyzetnek megfelelő módosítását monitoring rendszernek nevezzük.

A pénzügyi tervezés folyamata

  1. A múlt és a jelen helyzet értékelése, célok megfogalmazása.
  2. A cég előtt álló befektetési és finanszírozási lehetőségek elemzése.
  3. A jelenben hozott döntések jövőbeli követelményeinek előrejelzése.
  4. Annak eldöntése, hogy melyik lehetőséget választjuk.
  5. A következő tevékenységek összehasonlítása a tervben megfogalmazottakkal.

Pénzügyi tervek csoportosítása

  • Rövid távú pénzügyi terv. (kb. 1 év)
  • Hosszú távú pénzügyi terv. (3-5 év, esetekben akár 10 év).

A vállalkozások pénzügyi tervezésének szemléletmódjai

A vállalkozások éves pénzügyi tervezésének két módját különböztetjük meg egymástól.

  • Az állomány, vagy státusz tervezést, aminek lényege, hogy egy-egy adott, későbbi időpontra vonatkozóan vizsgálja, hogyan fog alakulni a vállalkozás pénzügyi helyzete.
  • A forgalmi tervezés, amely meghatározott időtartam alatt vizsgálja a pénzügyi helyzetet, az adott időszak alatti bevételi és kiadási adatokat állítva egymással szembe.

A két szemlélet egymást kiegészíti, kölcsönhatás van közöttük. A tervezés állományi adatait a forgalmi tervszámok meghatározzák, ill. ha meghatározott állományi adatot kívánunk elérni, úgy ez a tény már köti forgalmi tervszámaink előirányzatát is.

Az állományi szemléletű tervezés

A pénzügyi tervezés legtipikusabb állományi szemléletű összefoglaló kimutatása a vállalkozások vagyoni helyzetét bemutató mérleg terv. Mivel ezeket az egyes időpontokra felállított mérlegterveket státuszoknak nevezik, ezért kapta az állományi tervezés a státusztervezés elnevezést. Az állományi szemléletű pénzügyi tervezés annak a megtervezését jelenti, hogy egy adott időpontban meglévő eszközállománynak mi lesz a finanszírozási forrása.

Az állományi szemléletű pénzügyi tervben az eszköz és forrás állomány értékét a következő csoportosításban tervezik:



Eszközök

Befektetett eszközök

Forgóeszközök

  • készletek,
  • követelések,
  • értékpapírok,
  • pénzeszközök.

Források

Saját tőke

  • jegyzett tőke,
  • tőketartalék,
  • eredménytartalék,
  • mérleg szerinti eredmény,

Céltartalékok

Kötelezettségek

  • hosszú lejáratú kötelezettségek,
  • rövid lejáratú kötelezettségek.

Finanszírozásba vonható adózott eredmény

Intézkedések forrás felesleg esetén. Ritkán adódik. Ilyenkor meg kell, vizsgálni a felesleg megszüntetésének módjait, pl. hitelek előtörlesztése, beruházások eszközlése, stb.

Intézkedések forráshiány esetén. Ez a gyakoribb. Pl. készletállomány csökkentése, vevőkintlévőségek behajtása, szállítókkal magasabb fizetési határidők kialakítása, stb.

Ilyenkor mérlegelni kell, hogy az új tőkeszerkezet nyújtotta előnyök és az új forrás költsége, hogyan viszonyul egymáshoz.

Forgalmi szemléletű pénzügyi tervezés

A forgalmi szemléletű pénzügyi tervezés a bevételeket a kiadásokkal állítja szembe, nem az eszközöket a forrásokkal. A forgalmi szemlélettel elkészített finanszírozási terv (cash flow terv) segítségével egy adott időtartam alatti kiadások fedezetét, finanszírozási forrását lehet figyelemmel kísérni. Mind a bevételi tervnek, mind a kiadási tervnek az alapja a vállalkozás által az adott időszakra elkészített termelési és értékesítési terv. Az egyes időszakok összes bevételének és kiadásának egyenlege mutatja a pénzforgalmi egyenleget. A negatív előjelű egyenleg (kiadási többlet) pótlólagos pénzigényt, míg a pozitív egyenleg (bevételi többlet) az adott időszak pénztöbbletét jelenti.

Folyamatos likviditási terv

A folyamatos likviditási terv a munkanapok várható bevételeiből és kiadásaiból gördülő tervezési módszerrel elkészített havi likviditási terv. A bevételek között kiemelt hangsúlyt kap a napi árbevétel alakulása. A kiadási oldalon a szállítók felé esedékes kiadásokat említhetjük. Az így meghatározott várható napi összes bevétel és összes kiadás módosítják a napi nyitó pénzállományt, meghatározva az ún. „nyers egyenlege”. A nyers egyenleg megegyezik az elszámolási számla hitelműveletek nélküli egyenlegének és a házipénztár egyenlegének együttes összegével. Ezt követi a hitelműveletekkel kapcsolatos egyenleg-korrekció. Az így kapott korrigált egyenleg jelenti a finanszírozás tervezésének az alapját. Olyan finanszírozásra kell törekedni, amely a lehető legkisebb költséggel biztosítja a vállalkozás működését, pénzügyi egyensúlyát.