A pénzügyi intézményrendszer felépítése. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet. A betété és a befektetés-védelem intézményei (OBA, BEVA). A bankműködés alapfogalma.



A bankrendszer történeti kialakulása, főbb jellemzői

Az első bankári feladat a pénzváltás volt.

Bankrendszer alatt egy ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak az összességét értjük.

A bankrendszer két típusú lehet:

  • egyszintű és
  • kétszintű.

Az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel. A többi bankot, amelyek egy-egy meghatározott funkciót végeznek, szakbanknak nevezzük.

A kétszintű bankrendszerben a központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó szervezetekkel, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal.

A bankrendszer második szintjén elhelyezkedő pénzügyi intézmények működési mechanizmusának jellemzői:

  • nyereségérdekeltek, önállóan gazdálkodnak, a társasági forma jellemző rájuk,
  • vegyes profilúak,
  • területi kötöttség nélküliek,
  • a bankok között verseny van.

Pénzügyi szolgáltatásokat csak pénzügyi intézmények végezhetnek.

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások között az az alapvető különbség, hogy bizonyos pénzügyi szolgáltatásokat csak a hitelintézményetek végezhetnek, a pénzügyi vállalkozások nem.

Hitelintézetek három típusa:

  • A bankok, azok a hitelintézetek, amelyek valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére engedélyt kaphatnak, s ezen belül betétek gyűjtésével és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával üzletszerűen foglalkoznak.
  • A szakosított hitelintézetek nem kaphatnak engedélyt valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére.

Lakástakarék-pénztárt legkevesebb egymilliárd Ft-os jegyzett tőkével lehet alapítani. E pénztárak alaptevékenységének az ún. lakáselőtakarékossági szerződés szerinti betétgyűjtést és hitelnyújtást lehet tekinteni.

A jelzálog-hitelintézet alaptevékenysége az ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitelezés, valamint a kölcsönök forrásául szolgáló jelzáloglevelek forgalomba hozatala. Alapításához 3 milliárd Ft jegyzett tőke szükséges.

  • A szövetkezeti hitelintézetek még korlátozottabb körben végezhetnek pénzügyi szolgáltatásokat, mint a szakosított hitelintézetek.

A bankok és a szakosított hitelintézetek kizárólag részvénytársaságként, a többi pénzügyi intézmény részvénytársaságként, vagy szövetkezetként működhet.

A bankok alapításához minimálisan 2 milliárd forintnyi jegyzett tőke szükséges. A pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésének szigorúan előírt személyi és tárgyi feltételei vannak.

A megtakarítók pénze a következő módokon juthat el az újraelosztás keretében a beruházókhoz:

  • végleges újraelosztással, többnyire a költségvetésen keresztül adók és támogatások útján,
  • közvetlen ideiglenes újraelosztással (közvetlen finanszírozás révén), ennek fő formái az értékpapírok.
  • közvetett ideiglenes újraelosztással valamely hitelintézeten keresztül, főleg lekötött bankbetétek és ezek alapján nyújtott bankhitelek formájában.

A bankműködéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak, előírások

A hitelintézetek saját tőkéjének összegét szavatoló tőkének nevezzük.

A szavatoló tőke összetevői:

–          jegyzett tőke,

–          tőketartalék,

–          eredménytartalék,

–          általános tartalék,

–          értékelési tartalék,

–          mérleg szerinti eredmény,

–          alárendelt kölcsöntőke.

E tőkeelemek közül az alárendelt kölcsöntőkét, valamint az értékelési tartalékot ún. járulékos tőkeelemnek nevezzük, míg a saját tőke többi összetevőjét alapvető tőkeelemnek hívjuk.

Az alárendelt kölcsöntőke kifejezést használjuk minden olyan kölcsönre, amely ténylegesen rendelkezésre áll. A hitelintézeteknek az adózott eredményük terhére az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt ún. általános tartalékot kell képezniük. Az általános tartalékot csak a tevékenységből származó veszteségek rendezésére lehet felhasználni.

A tőkemegfelelés a hitelintézet fizetőképességére utaló kifejezés. A hitelintézeteknek legalább 8 %-os tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartaniuk.

A betét- és befektetés-biztosítás intézményei.

Az Országos Betétbiztosítási Alap

1993-ban hívták életre. Az OBA feladata a hitelintézeteknél elhelyezett betétek befagyása esetén a betétesek részére meghatározott kártalanítási összeg kifizetése.

Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétetekre terjed ki.

Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb egymillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként.

Az OBA olyan jogi személy, amely sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető. Ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

Befektető-védelmi Alap

A Befektetővédelmi Alap (BEVA) önálló jogi személy. Minden olyan befektetési szolgáltató köteles csatlakozni a BEVA-hoz, amely bizományosi tevékenységet, kereskedelmi tevékenységet, portfoliókezelést, vagy értékpapír letéti őrzést, értékpapír-számlavezetést vagy ügyfélszámla vezetést végez.

A pénzügyi szolgáltatások körébe tartozó tevékenységek

A legfontosabb pénzügyi szolgáltatások:

Betétek gyűjtése; pénzkölcsön nyújtása; pénzügyi lízing; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; kezesség és bankgarancia vállalása; befektetési alap letétkezelése; széfszolgáltatás; letéti szolgáltatás; valutával, devizával való kereskedelmi tevékenység.

Pénzügyi szolgáltatások csoportosítása:

  • Aktív bankműveletek: azok az ügyleteket tekintjük, amelyek révén a pénzügyi intézményeknek követeléseik keletkeznek. (pl.: pénzkölcsönök nyújtása)
  • A passzív bankműveletek közé azokat az ügyleteket soroljuk, amelyek keretében a bankok idegen tőkét szereznek maguknak, tehát a kötelezettségeik növekednek.
  • A semleges bankszolgáltatások révén a bankoknak követeléseik, ill. kötelezettségeik nem keletkeznek, hanem a szolgáltatás elvégzésének ellenértékeként díjbevételhez jutnak.

A jegybank fogalma, funkciói

A jegybank elnevezés arra utal, hogy ez a központi bank bankjegy kibocsátási monopóliummal rendelkezik.

Jegybank minden országban található, akár egyszintű, akár kétszintű bankrendszerrel rendelkezik.

Hazánkban a központi bankot MNB-nek nevezik. Részvénytársasági formában működik, egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam.

A jegybanktörvény a jegybank legfontosabb feladatává a pénzkibocsátást és a monetáris politika megvalósítását teszi, amelynek végrehajtásához megfelelő monetáris eszköztárat biztosít.

A jegybank főbb funkciói:

A gazdaságba kiáramló pénzmennyiség szabályozása; pénzkibocsátás; a Magyar Államkincstár számláinak vezetése; a hitelintézetek számláinak vezetése; arany- és devizatartalékok gyűjtése; a hazai valuta vásárlóerejének védelme; devizahatósági feladatok ellátása; árfolyampolitikai döntések meghozatala.

A jegybank kizárólagos feladata a készpénz kibocsátása. Ezt a műveletet bankjegy-emissziónak nevezzük.

A készpénz kétféle módon kerülhet forgalomba:

  • a vállalkozások bankszámlájukról készpénzt vesznek fel,
  • a külföldi fizetőeszközöket belföldi pénzre váltják át.

A bankjegy-emisszió a számlapénz készpénzzé alakulását, ill. a külföldi pénz belföldivé válását jelenti.

A pénzügyi intézményrendszer felügyelete

A pénzügyi intézményrendszer felügyeletét hazánkban az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) látja el.

Az ÁPTF a Kormány felügyelete alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv.

Feladatai közé tartozik:

  • a pénzügyi intézmények működésére és a pénzügyi szolgáltatások végzésére vonatkozó engedély-kérelmek elbírálása,
  • a pénzügyi intézmények információs rendszerének, valamint adatszolgáltatási kötelezettségeik teljesítésének ellenőrzése,
  • a pénzügyi intézmények működési biztonságának figyelemmel kísérése, az észlelt szabálytalanságok megszüntetése, akár bírságok kivetése révén is.

E feladatai ellátása keretében az ÁPTF helyszíni ellenőrzéseket is végezhet.