A nemzetközi erőviszonyok a második világháború után.



Háború utáni erőviszonyok

–          a II. világháborúval lezárul Európa világhatalmi vezető szerepe

–          kísérlet a háború utáni együttműködés fenntartására

–          a háború befejeződése után azonban megkezdődik a szembenállás

–          oka: érdekellentétek; történelmi múlt, eszmék, életforma különbözősége

–          világ számos pontján (gyarmatok) hatalmi űr

USA helyzete

–          létrejön az OAS: amerikai államok szervezete

–          koalíció egyik legjelentősebb hatalma

–          felborul a háború előtti hatalmi rendszer, az űrökbe benyomul

–          vezető szerep a hagyományos fegyverekben + atomfegyver

–          robbanásszerű ipari fejlődés (termelés megduplázódott) – hadi konjuktúra

–          világ ipari termelésének felét, exportjának harmadát adja

–          területén nem folyt háború – nincs pusztítás

–          vezető szerepet akar a világpolitikában, izoláció vége

–          cél: világbéke, szabad kereskedelem, liberális politika, demokrácia kiterjesztése

–          nem törekszik területe növelésére

–          gazdasági irányítószerep szervezetei:

–                         IMF        Nemzetközi Valutaalap

–                         IBRD     Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

–                         GATT    Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény

–          legnagyobb tengeri flotta (hadi és kereskedelmi)

–          fontos a nagyhatalmi ellenőrző szerepe és a vétójoga az ENSZ-ben

Szovjetunió

–          20-as évektől periférikus hatalom a világpolitikában

–          elzárkózó, befelé forduló kommunista rendszer – kivonul a világpolitikából

–          cél a háborúban: az Orosz Birodalom feltámasztása (nyugati területek visszaszerzése)

–          1939. augusztus: Molotov-Ribbentrop paktum

–                         kölcsönös barátsági, megnemtámadási szerződés

–          Hitlernek szükséges a SZU semlegessége

–                         titkos záradék: Lengyelország felosztása a Curzon-vonal mentén

–                         következmény: K-Lengyelország elfoglalása, finn területek elfoglalása (1940)

–    Baltikum bekebelezése (1942)

–          nyugati hatalmak tudomásul veszik a szovjet terjeszkedést

–          helyzet megváltozik a SZU megtámadásával – antifasiszta koalíció

–          háború után a cél a befolyási övezet minél nyugatabbra tolása – katonai sikerek

–          legnagyobb szárazföldi katonai hatalom – 10 millió fő, minőségi fegyverzet (pl. T34)

–          finlandizáció terve: Csehország, Magyarország, Lengyelország, Jugoszlávia, Bulgária

–          demokratikus berendezkedésű, semleges államok, pajzsként védenék a SZU-t

–          a hidegháború miatt meghiúsul

–          szovjet rész: Németország, Berlin, Ausztria 4 részre osztása

–                         Baltikumban nem sikerül fenntartani a szovjet fennhatóságot

–                         Görögország: angol érdekszféra

–                         Jugoszlávia: szovjet szféra, de 1947-től kétutas politika

–          elpusztult gazdasági háttér, nagyhatalmi szerepét katonai erejének köszönheti

–          óriási emberveszteség, demográfiai törés: férfiak alacsony száma, munkaerőhiány

–                         pótlás: malenkij-robot: elhurcoltak és hadifoglyok

–          óriási jóvátételre van szüksége: meghódított területek kirablása

–          nagyhatalmi helyzete kiegyensúlyozatlan – befelé zárkózás, „kényszerszövetségesek”

–          addig áll fenn, amíg bírja a fegyverkezési versenyt

Nagy-Britannia

–          a háború után másodrendű hatalom, a harmadik helyre csúszott

–                         az első világháborúban már amerikai segítségre szorult

–          európai erőegyensúly megtartása csak amerikai segítséggel

–          háború után az USA benyújtja a számlát

–          pénzügyi feltételek: vámrendszer leépítése, Font Sterling blokk megszűntetése

–                         szétrombolja az angol birodalom gazdasági vázát, gazdaság meggyengül

–          gyarmatai 2/3-át elveszíti, jelentős piacvesztés

–          1947: India függetlensége (Gandhi-féle elégedetlenségi mozgalom)

–                         Palesztinában megszűnik a brit mandátum (1948: létrejön Izrael)

–                         fel kell adnia görögországi pozícióit

–          nem tartható a tradicionális angol külpolitika (erőegyensúly, fényes elszigeteltség)

–          európai stabilitás az USA és Moszkva politikájának függvénye

Franciaország

–          1919. Párizs-környéki békék: biztosítja érdekeit

–          nagy része német megszállás alatt + kollaboránsok

–          gazdaság tönkremegy (ipari kapacitás Németország szolgálatába állt)

–          felszabadító harcok nem kedveznek

–          még kiszolgáltatottabb az USA-nak, mint Nagy-Britannia

–          Anglia követelésére emelik nagyhatalommá (pedig nem franciák szabadították fel)

–                         vétójog az ENSZ-ben, megszállási övezeteket kap

–          hosszú belpolitikai válság

Legyőzöttek

–          a háborúban az egész politika és gazdaság részt vesz – súlyos következmények

–          légitámadások tönkreteszik a hátországot is

–          nagymértékű jóvátétel szükséges

–          megszálló csapatok (különösen SZU) minden értéket elhordanak

–          szuverenitásuk a békekötésig átmenetileg megszűnt

–          nem lehetnek tagjai nemzetközi szervezeteknek

–          lakosság nyomorog: infláció, élelmiszer, fűtőanyag, iparcikkek, lakások hiánya

–          területi veszteségek (különösen K-Németország), menekültáradat, kitelepítések