A nemzet és az emberiség gondja Vörösmarty költészetében



Romantikus világlátás és nyelvhasználat szabadon választott mű alapján

(pl.: Csongor és tünde, Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, A vén czigány)

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

– elszegényedett középnemesi család
– tanulmányai : Székesfehérvár

I. költõi korszaka:
– 1824 ügyvédi vizsgát tett
– 1826-tól Pesten él és az irodalommal foglalkozik
– nemesi-függetlenségi mozgalom indul – Zalán futása 1825
– ezzel a nemességet serkentette Habsburg-ellenes harcra a honfoglaló õsök, a dicsõ múlt felidézésével
– Perczel Etelka – házitanítósodott, reménytelen szerelem
– az 1825-27 -es országgyűlésen a függetlenségi mozgalom visszaesett, ez kiábrándította a nemesek bíztatásából, a mozgalomból
– ezeket a műveket a romantika jellemzi. A romantika táplálta a múltba fordulását, és ennek hatására fordul késobb a nép, a mesék világába

II. pályaszakasz:
– nemzeti problémák, nép felé fordulás
– a nép felemelkedésének szükségességét vallotta műveiben és politikai nézeteiben
– Csongor és Tünde 1826
– folyóiratokat szerkeszt: Tudományos Gyűjtemény, Koszorú, Athénem (Toldi Ferenccel és Bajza Józseffel)

III. pályaszakasz: bekapcsolódik a reformkori küzdelmekbe
– 1832-36 orsz.gy. hatására figyelme a közéleti problémákra terelõdött
— fordulópont pályáján: Szózat 1836
– a múlt példáit idézve buzdít a reformküzdelmekre
– 1840-es évek: hazafias ódák
– a kultúra és a haladás kérdései
– az emberek céljának az igazságos, békés jövõért való küzdelmet tartotta
– A Guttenberg-albuma, Gondolatok a könyvtárban (haladás)
– a haza érdeke iránt közömbös nemességet keményen ostorozza: Országháza
– 1846 galíciai parasztfelkelés megdöbbentette: reménytelennek látta a fejlõdés útját: Az emberek – jobbágyfelszabadítással elkerülhetõ egy hasonló vérontás: A Guttenberg-album
– 1848-ban a sajtószabadságot üdvözölte: Szabad sajtó
– kései szerelmes versek: Csajághy Laurához : ábránd, Merengöhöz, Laurának 41-ban ismerte meg, 20 év korkülönbség, 43-ban feleségül veszi- kételkedés van a versekben
– ezután költészete a szab. harc irányába fordult Világos után bujdosni kényszerül – ez megrendítette és a nemzet pusztulását látta
– 1854 A vén czigány : a jobb jövo reménye, fél a háborútól
– 1850-ben hazatér a bujdosásból, Haynau megkegyelmez neki, de ö már egy testileg-lelkileg összetört ember
– 1855-ben halt meg

Művészi kifejezõ eszközei gazdagsága:

a) műfajokban:
nemzeti eposz: Zalán futása
verses elbeszélés: Szép Ilonka
ballada: A búvár Kund
hazafias-politikai: Szózat
hazafias óda: Honszeretet
bölcselõóda: Gondolatok a könyvtárban
rapszódia: A vén czigány
epigramma: A Guttenberg-albuma
Laurának
mesedráma: Csongor és Tünde
romantikus dráma: Vérnász
Marót bán

b) hangskálában

c) nyelvben
– a megreformált irodalmi nyelv és a szépnyelv összeötvözése
– romantikus költoi nyelv: ellentétes végleteket összefogó gazdagság láttató erõ: Zalán elõhangja, Elõszó nemes pátosz: Szózat nagyfokú érzelmi hatás zeneiség
– tömörség: az Éj monológja, az Országháza befejezése
– ellentét: Szép Ilonka : “Felrobogtak…”
népi íz: Csongor és Tünde Balga-jelenetek

Vörösmarty jelentõsége

a.) a reformkorszak legnagyobb költoje: a reformkor küzdelmeinek és félbeszakadásának hü kifejezoje, a nagy nemzeti költészet kialakítása
b.) nemcsak politikai, hazafias és bölcselo költo, hanem jelentos szerelmi költõ is, epikájában is vonzó nõ alakok megteremtõje
c.) a legnagyobb romantikus költonk, a romantikus nyelv művésze
d.) mind a három műfajcsoportban alkotott nagy műveket

Csongor és Tünde
– műfaja: mese-dráma
– világirodalmi elozménye: Shakespeare: Szentivánéji álom magyar ” : árgyélus királyfi (Gyergyai Albert)
– ihletõ elemek:
1. általános emberi problémák (a 3 vándor, az Éj monológja)
2. a boldogság titkának keresése
3. a korszellem
– témája: Csongor (a költo), aki sok viszontagság után (Mirígy gátolja) eléri a boldogságot, azaz Tündét
– szereplõk: mese- , paraszti- és szimbolikus alakok
– idõ: egy komikusan felnagyított nap, ezalatt bejárja a világot: a hajnal országától az éjéig, a hármas úttól a hármas útig
1.Kert, Tündér fa 11.Kert elvadultan
Éjfél, 1.felv. Éjfél, 5.felv.3.szin
2.Hármas út 10.Hármas út
2.felv. 5.felv.
3.Hajnal országa 9.Az Éj országa
3.felv. Kietlen táj, 5.felv.1.
4.Mirígy házának udvara 8.Varázskút
Az ördögök cselei,4.felv.1 4.felv.4
5.Szoba, 1.Ledér jelenet 7.Szoba, 2.Ledér jelenet
4.felv.2. 4.felv.4.
6.Kert,Dél,Csongor alva várja Tündét
– népiesség:Balga és Ilma: ok a valóság, a “földi” ellensúlyozó szerep népies elemek: a téma — a boldogság titkának keresése a természetben játszódik nagy szerepet kap a fantázia a műfaj – mese a nyelv — változatos, fordulatos
– mondanivaló: a boldogság keresése megoldás: a szerelem, a világ bajaitól való elfordulás
király: hatalom, hódításvágy
kalmár: a vagyon, a pénz imádata
tudós: öncélú filozofálgatás