A mássalhangzók együtthangzásának esetei



A szavak néha torlódnak, vagyis több mássalhangzó kerül egymás mellé. Ezeket nem mindig tudjuk írásban jelölni.

Teljes hasonulás:

a., A mássalhangzóra végződő főnév, -val, -vel ragos alakjánál a „v” kiesik, és kettőzzük a szövegi mássalhangzót.

Pl.: lappal, székkel

A régies családnevekben a szövegi régies betű után közvetlenül összekapcsolom a hasonult ragot.

Pl.: Kossuthtal, Madáchcsal, Királlyal, Kiss-sel

b., Az „ez”, „az” mutatónévmáshoz ha határozórag járul, akkor a „z” kiesik, és a határozórag mássalhangzója kettőződik.

Pl.: ahhoz, ehhez

c., Ha az ige sziszegő mássalhangzóra végződik és ehhez a felszólításmód jele vagy tárgyas személyrag járul, akkor a sziszegő hangot kettőzni kell.

Pl.: moss, eddz, ússz

Részleges hasonulás:

Ha két mássalhangzó közül olyanná lesz, mint a másik, de írásban nem jelölöm.

Pl.: zöngéssé vagy zöngétlenné lesz a másik hatására:

fogkefe, háztető, zsebkendő

Összeolvadás:

Két mássalhangzót együtt ejtve egy harmadik hangot mondunk.

Pl.: látjátok, szabadság

Rövidülés:

A mássalhangzók torlódása miatt nem ejtjük ki mindegyiket.

pl.: szállnak, bevallja, varrd