A középkori ipar, kereskedelem, városfejlődés jellemzése a virágzó feudalizmus időszakában!



Középkori ipar fejlődése

–          római birodalom bukása után a háziipar van jelen

–          legfontosabb mesterségek: kovácsmesterség, ötvösség

–          utána vándoripar: mesteremberek járták a vidéket

–          céhes ipar

–          céh: szabad kézművesek önkéntes társulása termelési céllal érdekeik védelmében

–          jellemzők:

–          céhmonopólium: egy adott városhatáron belül csak egy céh volt

–          céhkényszer: az ipar csak céhes keretek között űzhető

–          céhszabályzat megszabja:

–          technológia, munkafolyamat, munkaidő, alkalmazottak száma

–          minőség, nyersanyag, termék ára

–          ezáltal kiküszöbölik a versenyt

–          nincs munkamegosztás

–          ismert piacra és részben megrendelésre termel

–          tekintélyes céhmesterek a városok vezetői

–          mesterré válás hosszú folyamat

–          inasévek: kisegítő évek

–          legényévek: mesterség elsajátítása

–          vándorévek: más műhelyben tanul

–          visszatér a városba, készít egy műremeket

–          ha sikerül, akkor lakoma a mesterekkel

–          a céhek a további fejlődés gátjaik

Középkori kereskedelem:

–          exportiparos vidékek

–          Lombardia, D-német városok, Flandria

–          átlagos termékmennyiség 10-15-szörösét termelik

–          jellemző áru: posztó, fém

–          római birodalom bukásával a kereskedelmi kapcsolatok többsége megszakad

–          regionális csere

–          egyes régiók egymással termékeket cseréltek

–          alacsony szintű pénzforgalom

–          távolsági kereskedelem – nem nagyon jellemző

–          zsidók, mohamedánok, lombardok

–          leginkább luxuscikkekkel foglalkoztak

–          kereskedelem akadályai

–          naturál gazdálkodás alacsony szintje

–          csekély igény az árucikkek iránt

–          városok hiánya

–          normann, arab kalózkodás

–          magyarok kalandozásai

–          lassú, de biztos fejlődés indul

–          városok kialakulása elkezdődik, céhek létrejönnek

–          keresztes hadjáratok fellendítik a K-tel való kereskedelmet

–          két kereskedelmi régió

–          Hansa városok szövetsége

–          Hamburg és Lübeck vezetésével jön létre

–          közszükségleti cikkekkel kereskednek

–          Levantei kereskedelem

–          Velence, Genova

–          összeköti Európát kelettel

Városfejlődés

–          a római birodalom bukása után a városok elpusztulnak

–          jellemző településforma a falu

–          az ezredforduló után ki- és újraalakulnak a városok

–          városképző tényező: kereskedelmi utak

–          alapított városok nem fejlődtek annyira

–          városok típusai:

–          kiváltságos város

–          szabad királyi város

–          teljes önkormányzattal rendelkezik

–          évenkénti egyösszegű adó

–          előjog: kőfal

–          a városhatáron kívül az embernek nem lehet földje

–          rendelkezhetett árumegállítási, vásártartási és pallosjoggal

–          fegyverviselés tilalma

–          mezőváros

–          földesúri fennhatóság

–          városköztársaság

–          nagyobb területű fennhatóság

–          városszövetségek

–          pl. Hansa

–          városi élet:

–          keskeny utcák

–          többszintes faépületek, tűzveszély

–          nincs csatornázás, hulladékszállítás, ivóvíz

–          rossz higéniai viszonyok

–          átlagéletkor 25-28 év

–          legfontosabb táplálék a hús és a kenyér