A középkor Európája – A nyugat-európai feudalizmus kialakulása egy frank példán keresztül!



Mindazon barbár királyságok közül, amelyek a Nyugat-római birodalom területén létrejöttek, a frank volt a legnagyobb és a legerősebb. Különösen nagy sikereket értek el a frankok a Meroving-uralkodócsaládból származó Klodvig uralkodása alatt (481-511).

Klodvig után kitört feudális anarchiából az egyik országrész udvarnagya, Martell Károly kezdte kiemelni a királyságot. A régi római hadi úton Párizs felé nyomuló hadseregnek 732-ben Poitiersnél útját állta, így Európa megmenekült az arab inváziótól. A győzelem közvetlen politikai követelménye olyan hadseregreform lett, amely nagy hatással volt az egész frank társadalom fejlődésére. Martell károly egyházi birtokokból katonai szolgálathoz kötött, életfogytig tartó adományokat juttatott a szegény szabadok részére, így próbálta életre kelteni a király kíséretet. a birtokadományok intézménye fokozatosan az egész társadalmat behálózta olyannyira, hogy gyakran saját birtokot is felajánlottak hűbérbirtoknak. A hűbérbirtok később örökletessé vált, de mindvégig megőrizte szolgálati birtok jellegét. Ezt hangsúlyozta a személyi hűségkapcsolatot létesítő felajánlkozás is. e kettő együttesen létesíti a feudális, vagy hűbéri kapcsolatot a hűbérúr és hűbérese között. Ez a kapcsolat kétoldalú kötelezettséget jelentett. A hűbéres segítségnyújtásával és odaadásával szemben ott áll a hűbérúr ugyan csak mindenre kiterjedő pártfogása, védelme. Ha az egyik fél megszegi kötelezettségét, a másikat is felmenti a magáénak teljesítése alól. A hűbérrendszer új összetartókapcsokat adott a már-már széthulló frank feudális államnak.

Károly fia, kis Pippin eltávolította útjából a tehetetlen meroving-királyt, majd a pápa segítségével királlyá kenette magát 751-ben. Kis Pippin fia és utódja, Nagy Károly (768-814). Kiváló hadvezér volt. Hatalmas birodalmat kovácsolt össze. A 800. év karácsonyán a pápa római császárrá koronázta. A kiterjedt állam megkívánta az igazgatás újjászervezését. Az államigazgatás központja a királyi udvar volt. A tartományok élén a grófok és esküdtek álltak. Nagy Károly fő jövedelmeit a birodalom területén szétszórt uradalmaiból húzta, ahol háromnyomásos gazdálkodást folytattak. a gazdálkodás kifejezetten természeti gazdálkodás. Nagy Károly 814-ben meghalt. halála után birodalma felbomlott. A 843-ban megkötött verduni egyezményben három részre osztották a birodalmat.

A feudalizmus keletkezése a 19. századra tehető. Nagy Károly állama még nem tekinthető igazán feudális államnak. gazdasági téren megindult a rabszolgák és a szabad parasztok összeolvadása egy feudális nagybirtok keretei közt oly módon, hogy mindezek az elemek kisgazdasághoz, telekhez jutottak olyan feltétellel, hogy ennek fejében ingyen megműveli a földesúr magánkezelésű földjeit, majorját. ez a földesúr viszont hűbéres lovag, aki hűséggel és katonai szolgálattal tartozik birtoka adományozójának, hűbérurának. Az európai feudalizmus történetének első szakasza a X-XIII. századig élénk gazdasági és demográfiai fellendüléssel járt. Ezek miatt a politikai tér is átalakulásra kényszerült. A közhatalom három. egymást szorosan kiegészítő intézmény között oszlik meg: A világi nagybirtok, az egyház és a város között

A társadalom lényege: a feudális társadalmi és politikai rend is kettős: Antik és barbár eredetű. Az antikvitástól örökölte a feudalizmus a rabszolgamajor és a jobbágytelek kettős struktúráját kialakító késő római nagybirtokot, és katonai kíséretet a barbár világtól. Az ellentétes irányzatok harcából a feudalizmus került ki győztesen. Az ellentétes érdekek és törekvések csak egy olyan társadalmi és gazdasági rendszerben egyenlítődhettek ki, amelyben a rabszolgát a szabad paraszt helyettesíti, aki azonban le van fegyverezve, és személyi függésben van földesurától. A feudalizmus a frank modellben nyerte el legtisztább, klasszikus formáját.