A kötvény és a részvény összehasonlítása. A kötvénnyel és a részvénnyel kapcsolatos hozam- és árfolyamszámítások. A duration értelmezése.



A kötvény

A kötvény klasszikus formájában hosszú lejáratú, fix kamatozású, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

A kötvény vásárlója hitelt nyújt a kötvény kibocsátójának, amit az egy meghatározott időpontban, előre meghatározott kamattal növelt értéken fizet vissza.

A kötvény előnyei:


  1. a. Az ily módon szerzett tőke költsége előre pontosan meghatározott,
  2. b. Az így szerzett tőke költsége általában alacsonyabb, mint a részvények kibocsátása révén szerzett tőkéé,
  3. c. A kötvénytulajdonos nem vesz részt a vállalkozás irányításában,
  4. d. A kötvények után fizetett kamat, ráfordításként számolható el,
  5. e. Amennyiben a kötvény kibocsátás révén felvett kölcsön feltételei közé beveszik a kötvény idő előtti visszafizetésének jogát, úgy a vállalkozás pénzügyi szerkezete rugalmasabbá válhat.

A kötvény hátrányai:

  1. a. A hosszú lejáratú adósság hosszú időre szóló elkötelezettséget jelent,
  2. b. A vállalkozás eladósodásában rejlő nagyobb kockázat leszoríthatja a vállalk. részvényeinek értékét,
  3. c. A kötvényadósságnak fix lejárata van,
  4. d. A fix kamatteher különösen kockázatos abban az esetben, ha egyébként a vállalkozás jövedelmei ingadoznak.

A kötvény kamatlábát befolyásoló tényezők

  1. a. A közép- ill. hosszú lejáratú bankhitelek érvényes kamatlába,
  2. b. A kölcsönnel finanszírozandó vállalkozás várható jövedelmezősége,
  3. c. Az egyéb tőkebefektetési lehetőségek aktuális jövedelmezőségi rátája,
  4. d. A konjunkturális helyzet,
  5. e. Külföldi jegyzés esetén az illető valuta árfolyam-alakulásával kapcsolatos várakozás.

A vállalkozások a kötvények névleges kamatlábát kibocsátáskor általában a hasonló kockázatú és lejáratú kötvényeknek a piacon általánosan érvényes kamatlábához nagyon közel állapítják meg.

Az 1988 január 1-től kibocsátott kötvényekre megszűnt az állami garancia, tehát a visszafizetésért csak a kibocsátó vállal felelősséget.

Az értékpapíron szereplő, előnyomott érték a névérték, az értékpapírok piacán kialakuló kínálat hatására változó érték, pedig az árfolyamérték.

A kötvény árfolyamértékét a belőle származó jövőbeni pénzáramok diszkontálásával számíthatjuk ki.

A fix kamatozású kötvények árfolyamát több tényező is befolyásolhatja.

  • A kötvény árfolyam kamatrugalmassága. A kötvény árfolyam kamatrugalmassága azt fejezi ki, hogy a piaci kamatlábak 1 %-kal nőnek, milyen arányban és mekkora mértékben változik meg az adott kötvény árfolyamértéke. Képlet:

Ahol: A1 = A kötvény jelenlegi árfolyama; A0 = A kötvény névértéke; r1 = Az aktuális piaci kamatláb; r0 = A kötvény fix kamatlába; E = elaszticitás (kötvény árfolyamának kamatrugalmassága).

Az E értéke minél alacsonyabb, annál alacsonyabb a kötvény kockázata is. Az alacsonyabb névleges kamatozású kötvények árfolyamának kamatérzékenysége nagyobb, mint a magasabb névleges kamatozású kötvényeké.

  • A kamatfizetés időpontjához közeledve, a már megszolgált kamatnak a névértékre történő „rárakodása” miatt szintén nő az árfolyam, a kamatfizetés után pedig visszaesik.
  • Erősen hat a kötvények árfolyamára a lejáratig még hátralévő idő hossza is.
  • A kötvény árfolyamát a kötvénykibocsátó gazdasági helyzete is erősen befolyásolja.

Duration

Olyan mutató, amely kifejezi, hogy a befektetőnek átlagosan mennyi időt kell várnia ahhoz, hogy a kötvény vásárlására fordított pénze megtérüljön.

A hosszabb lejáratú kötvények átlagos futamideje hosszabb, a magasabb kamatláb viszont csökkenti az átlagos futamidőt.

A kötvények különleges típusai:

  • bemutatóra és névre szóló kötvények,
  • átváltható kötvény
  • kamatszelvény nélküli
  • változó kamatozású kötvények,
  • lebegő kamatozású kötvények,
  • bóvli kötvények

A részvény

A részvény, vállalkozások (RT-k) alapításakor, vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalkozás alaptőkéjének meghatározott – a névértéknek megfelelő – hányadát testesíti meg. A részvény névértéke az alaptőke bizonyos hányadát képviseli. A részvények névértékének és számának szorzata adja a részvénytársaság alaptőkéjét.

A részvények kibocsátása történhet névértéken és névérték felett. A részvény lejárat nélküli, változó hozamú értékpapír. A részvények után a tulajdonosok osztalékot kaphatnak. Az osztalékot az RT csak adózott eredményéből fizetheti.

A rt. felszámolásakor a részvényes igényt tarthat a felszámolt vagyon bizonyos hányadára, vagyis a részvényest ún. likvidációs árbevételi hányad illeti meg. A részvényes csak a befizetett tőke erejéig felelős a társaság kötelezettségeiért.

A részvények speciális típusai:

  • bemutatóra szóló és névre szóló részvények,
  • törzsrészvények
  • elsőbbségi részvények:
    • osztalékelsőbbségi,
    • szavazatelsőbbségi.
    • átváltható elsőbbségi részvény,
    • kamatozó részvény,
    • amortizálódó részvény,
    • dolgozói részvény.