A Horthy-rendszer konszolidációjának legfontosabb elemei.



Az átmeneti kormány

A tanácsköztársaság bukását követően három hatalmi tényező alakult ki Mo.-n:

– román megszálló csapatok

– egymás helyébe lépő kormányok

– a „fővezérség”: a nemzeti hadsereg irányítása (Horthy M.)

1919 aug. 1.-én a Forradalmi kormányzótanács lemond, helyette szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével.

– visszaállította a régi bíróságokat

– elrendelte a rendőrség és a csendőrség újjászervezését

– államosított üzemek visszaadása

– nem volt belpolitikai támasza, hiányoztak hatalmi eszközei + hadsereg

– feloszlatják a Vörös Őrséget (a Vörös Hadsereg már feloszlott)

A békekonferencia ellenére a román hadsereg folytatta az előrenyomulást. Megszállta a Duna-Tisza közét és aug. 4-5.-én bevonult Bp.-re.

1919 aug. 6.-én Friedrich István és Cslléry András sikeres puccsot hajt végre.

Habsburg Józsefet bízza meg a kormányalapítással, de ebbe az antanthatalmak nem mennek bele (egyetlen Habsburg családból származó ember sem lehet az ország államfője).

A Clerk-missió

A magyar békeszerződés aláírása nélkül nem lehetett lezárni a háborút Európában. Független kormányról mindaddig szó sem lehetett, amíg az ország nagyobb része és a főváros idegen katonai megszállás alatt állt. Sürgetővé vált tehát a román hadsereg kivonása. 1919 okt. 23.-án Sir George Clerc angol diplomata Bp.-re érkezik, hogy az antantnak is elfogadható kormány alakuljon. Úgy véli, hogy Horthy Miklós altengernagy (a Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére) az ő embere.

1919. nov. 16.-án Horthy bevonul Bp.-re, a tényleges hatalom az övé lesz. (közben dúl a Fehérterror – a terror nem a vezetőkön, hanem a proletárdiktatúra alatt szerepet vállalt kisembereken áll bosszút.)

A hatalom törvényesítése

1919. nov. 24.-én koalíciós kormány alakul Huszár Károly vezetésével (szocdem politikusok is, ezért az antant is elismeri ® ennek örömére meghívást kap a béketárgyalásokra). 1920 jan. nemzetgyűlési választások (dem. választójog, 24 éven felüli férfiak 75%-a szavaz)

MSZDP nem indul a pogromhangulat miatt (a kéviselőjelöltjei ellen elkövetett súlyos atrocitások miatt),

kisgazdapárt győz (birtokos parasztság)

– második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (kispolgárság + középrétegek)

– a választások a fennálló hatalmi viszonyokat nem befolyásolják

1920. márc. 1. Horthy Miklós altengernagy lesz a kormányzó

– királyság államforma megmarad

– 1920/1-es és 17-es tv.:

– királyi jogosultságok (kiv: tv. szentesítés és főkegyúri jog)

– államfő

– hadsereg főparancsnoka

– miniszterkinevezési jog

– személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén felelősségrevonható)

– képviseli az országot a diplomáciában

– háborút és békét Ogy. nélkül nem

– kétszeres vétójog a tv.hozásban

– utódkijelölési jog (nem kötelező erejű)

A Trianoni békeszerződés

A területi hovatartozás már a háború alatt eldőlt. 1919. jan.-tól a szomszédos országok hadseregei a határon vannak, a párizsi béke csak a határok pontos meghúzásáról és a békeszerződés egyéb kérdéseiről döntött.

1920. jún. 4. Trianon palota (Bénárd Ágoston, Drasche Lázár Alfréd)

– terület: 282 ezer (Horváto.-val 325) helyett 93 ezer km2; T=72%; L=62%,

– lakosság: 20,8-ról 7,6 millió + a magyar etnikum 30%-a (3,2 millió fő) idegen fennhatóság alá került,

– hadsereg maximum 35 ezer fő + modern fegyverzetet nem tarthat,

– általános hadkötelezettség betiltása,

– jóvátétel (30 évig)

– eredetileg Sopron is Ausztriához került volna, de a Héjjas – Prónay különítményesek akciói és az

olasz diplomácia segítségével sikerül népszavazást kicsikarni (1922. jan.1. – 65% győzelem – civitas

fidelissima – „hűséges város” )

– Millerend levél: a béke később felülvizsgálható.

Mo.-n minden társadalmi réteg célja a revízió + hivatalos propaganda is ezt terjeszti.

Sajátosan alakult az egyházak helyzete, mivel az új határok egyházmegyéket, püspökségeket vágtak szét, de az egyházmegyék területét csak a Szentszék változtathatta meg, amely kitért ez elől, mondván „Az egyház örök, csak a politikai határok változnak”. A határok átjárhatatlansága miatt sok helyen a püspök és a plébániák kapcsolata megszakadt, ennek ellenére a Szentszék többszöri óhajra sem igazította az egyházmegyei határokat a trianoni határokhoz. A Szentszék álláspontját osztották a hazai egyházak is, ezzel az elcsatolt területeken a templom és az iskola maradt a nemzetmentő erő.

Iskolai ima:          „Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában,

hiszek egy isteni örök igazságban,

hiszek Magyarország feltámadásában.

Ámen”.

Propaganda versike:          „Csonka Magyarország nem ország,

egész Magyarország mennyország”.

Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja

1920-ban fordulat a belpolitikában: rendszer megszilárdulása, gazdasági és politikai élet stabilizálódik.

1920. jún.-tól Teleki Pál a kormányfő (erdélyi főnemesi családból származik)

Baloldal:  – 1919 Korvin Ottó és László Jenő kivégzése (a fehérterror visszaszorítása tv.-es keretek között)

– 1920 népbiztos per: halálra ítél 10 népbiztost

– 1921/3 tc.: társadalmi rend hathatós védelméről

– 1920/36.tc. Nagyatádi Szabó István féle földreform – politikai földosztás

– ország területének 8,5 %

– jómódú parasztgazdák birtokkiegészítés címén

– 500.000 ember 1,7 holdnyi birtokot kap

– de: tulajdonosok száma nő, magántul. tisztelete növekszik

1920-ban fogadta el a nemzetgyűlés a tanszabadságot korlátozó ún. numerus clausus (zárt szám) tv.t. Kimondta, hogy az egyetemekre és a főiskolákra a mo.-i nemzetségekből csak a népességen belüli aránynak megfelelőt szabd fölvenni. (Ez volt az első antiszemita jellegű törvény Európában).

A Betleheni-konszolidáció

Gróf Betlehen István 1921 április 14.-én vette át a miniszterelnöki tisztséget és 1921 dec. 22.-én megegyezést írt alá a MSZDP vezetőivel (Bethlen – Peyer Károly paktum).

– MSZDP legális párt maradhat

– lemond a közalkalmazottak, vasutasok és postások szervezkedéséről

Kormányzati módszer

Bethlen célja: abszolút többséggel rendelkező kormánypárt alakítása a parlamentben

1921 márc. 26-án és okt. 20-én (Budaörsi csata ® Madeira) IV. Károly sikertelen visszatérési kísérlete után kimondták a Habsburg ház trónfosztását (november), de a királyság államformát fenntartották

– Bethlen belép a kisgazdapártba (1921 okt.) + KNEP = Egységes Párt

– 1922 dec. új választójogi rendelet: felére csökkentették a választásra jogosultak számát + néhány

nagyváros kivételével nyílt szavazás

– 1922 választások: állandósul a kormánypárt fölénye

Horthy rendszer jellege

– diktatórikus vonásokkal is rendelkező, konzervatív parlamentáris hatalom

– véglet:

– fasiszta jelleg hangsúlyozva, szabadságjogok korlátozása

– többpártrendszer, szabad sajtó, amely bírálhatja a kormányt

– 1926/22 tv.: 1927 felsőház visszaállítása (egyházi és világi főméltóságok, Habsburg ház Mo.-i tagjai, 152

választott, Horthy 40 küldötte)

Mo. nemzetközi helyzete

– 1920-as évek: kedvezőtlen helyzet

– 1922 Népszövetség (de revíziós elképzelések a győztesek és kisantant oldaláról elképzelhetetlenek)

– 1926 frankhamisítási botrány (ezzel kívánták fedezni a külföldi magyar revíziós propaganda költségét –

Anglia közbelépésére elsimították az ügyet)

– 1927 Mussolini és Betlehen – olasz (Fro. és Jug. ellen keres szövetségest) – magyar barátsági szerződés

Gazdasági stabilizáció (OMM felbomlása új helyzetet teremt)

Eddig:

– OMM-n belül belkereskedelmi jellegű kapcsolat volt

– vám nélküli kereskedelem

– közös pénz, bank és hitelrendszer

– külkereskedelem 80%-a Ausztriával és Cseho.-val

Most:

– Mo. külkereskedelemre utalt ország

– mg. értékesítési lehetőségei beszűkültek

– nő az ipar részaránya, de fémekben szegény ország (ipari nyersanyagokban behozatalra szorul,

amelyet, mg.-i kivitellel kell ellensúlyozni)

– nem kedvez az exportnak a nyugati protekcionista gazdaságpolitika és a keleten jellemző

kereskedelmi kapcsolatok felszámolása

20-as évek eleje

– kormány által támogatott infláció kezdetben segít, mert a tőke megszabadul adósságaitól

– árak mögött azonban elmaradnak a bérek, ez társadalmi feszültséghez vezet

– 1924 Népszövetségi kölcsön + egyéb hitelek (307 millió aranykorona)

– 1924 MNB létrehozása

– 1927 jan. 21. korona helyett pengő

– 1929 a termelés meghaladja a háború előtti szintet