A hidegháborús korszak



ENSZ megalakul – nemzetek egyenjogúsága ?

Részei:   – Közgyűlés

– Biztonsági tanács:  USA, USSR, Fr.o., Kína, Anglia

– Nemzetközi bíróság (Hága)

Szakosodott szervek:        – FAO

– UNESCO: Nevelés&Kultúra

– WHO: Egészségügy

– Nemzetközi valutaalap

– GATT: vámtarifa, kereskedelem

Hidegháború

Hidegháború:      Nincs igazi háború a két nagyhatalom közt, a csatlósaik harcolnak.

Két szuperhatalom alakul ki, kétpólusú világ. Keleti tömb vs. nyugati tömb, nincs köztük együttműködés.

Jellemzők:            Fegyverkezési verseny, kémháború, űrverseny, mindenverseny (sport, gazdasági, stb.)

Közvetlen harc nincs, de a határokig többször is elmennek (pl. Kuba, 62)

Churchill levelet ír Trumannak: félnek a szovjetektől

1945 Május:        Vasfüggöny felhúzása, Lübech-Trieszt-Korfu (?)-vonaltól keletre lesz a keleti tömb

1955-ben létrejön az El Nem Kötelezettek Mozgalma, akik egyik blokkhoz sem tartoznak: India, Jugoszlávia

Fultoni beszéd (1946 Március 5.):

–          Egyre több országra kényszerítik rá a kommunista rendszert, a nép akarata ellenére

–          A kommunizmus keresztényellenes, a szabadságjogokat feloszlatja

–          Ötödik hadoszlopok (kémek): a nyugati országok kommunista pártjai, akiket a kommunista központokból irányítanak. Ezek ellen fel kell lépni.

–          Veszély a kommunisták nyugati terjeszkedésére

–          Össze kell fogni a hatalmi egyensúlyért, és az USÁnak is be kell ebbe szállnia

McCarthy: Kommunistaellenes bizottságok felállítása (antidemokratikus boszorkányüldözés) – jogtalan lehallgatások, postafelbontások, figyeltetések; a sajtó is szeretettel csinálja a hírkeltést.

Washingtoni kongresszus (1947): Truman-doktrína kidolgozása.

„Európát ellepték a totalitárius rendszerek; támogatni kell a világ sok országát, mert a nyomor és a polgárháborúk szülik a totalitárius rendszereket” – mondja Truman.

–          Görögország és Törökország támogatása: $400 millió.

–          CIA megalakítása: A Truman-doktrína megvalósítását segítik: információgyűjtés, emberek eltűntetése, megvesztegetések, rábeszélések

George Marshall-segély: Európa-újjáépítési program.

–          30 milliárd dollár meghirdetve, ennek 1/3-a átutalva mindösszesen.

–          Amerika piacot teremt Európában – Ny-Eu országok csak közvetlenül az USÁból vehetnek mindent, amerikai hajókról à közvetlenül visszaáramlik rengeteg pénz

–          Európa hamar talpra áll.

Ország Közvetlen segély Feltételekkel Hitel
Franciaország 1800 millió 61 millió 191 millió
Anglia 1799 millió 530 millió 346 millió
Olaszország 873 millió 84 millió 74 millió
Magyarország 0 0 0                 ^^;

Berlini válságok

–          Németország két részre osztva: Kelet – szovjet fennhatóság alatt, és nyugat – a nyugatiak kezén.

–          Berlin 4 részre osztva: USA, Fr.o., Anglia és Szovjetunió fennhatóság alatt – az utóbbi elválik erősen

–          Berlin sziget a keleti blokkban à kémháborúk

–          Nyugat-Berlint a szovjetek blokád alá veszik, hogy a nyugatiak húzzanak el. Erre a nyugatiak légihidat csinálnak – két szélen (Hamburg, Frankfurt) berepülő, középen kirepülő útvonal (1948 októberéig). Főleg szenet vittek (67%), költségek 400 márka/bevitel

–          1949-ben megalakul az NSZK (május) és az NDK (október), így válik szét Ny- és K-Berlin. Még megalakul a NATO (1949), a Truman-doktrína intézménye (Atlanti összefogás) + a kínai népköztárs.

–          Az NSZK-t 1955-ben veszik be a NATO-ba.

–          Kelet-Berlinből mintavárost akar csinálni az USSR.

–          1961-ben felhúzzák a berlini falat (egy nap alatt).

Kína

–          Csang Kai-Sek és Mao Ce Tung közt polgárháború, amit Mao nyer végül.

–          Mao Ce Tung kilóg a kétpólusú világból (kínai kártya), mert nem USSR csatlósa. Ezért diplomáciai manőverek felé mind USA, mind USSR részről.

–          Kuomintangot Taiwanra űzték (1,5 millió ember), ahol USA támaszpontok védték őket.

–          A két Kínából az ENSZ a Kínai Köztársaságot fogadja el (Taiwan), a Kínai Népköztársaságot nem. De végül a Kínai Népköztársaságot is beveszik USA nyomásra.

Koreai háború (1950-1953)

–          (1950 Június)                      Észak-Korea kínai önkéntesekkel lerohanja D-Koreát.

–          Az ENSZ haderőt akar odaküldeni (ebbe az USSR nem tudott beleszólni), küldenek is.

–          McArthur vezette, sikeresen indult. D-i és É-i részen is partra szállnak. A Yalu folyónál majdnem elérték a kínai határt, ahol jött pármillió kínai katona.

–          Nem lett tönkreverve az É-koreai hadsereg, visszaszorították az USA csapatokat.

–          Dzsungelháború. Volt olyan, hogy bevegyszerezték a dzsungelt, hogy kiirtsák a növényzetet, aztán amikor odamentek, belehaltak a saját vegyszerükbe.

–          38°-nál rögzül a front.

Következmények:

–          USA-Japán kapcsolat helyreáll, mert Japán helyzete felértékelődik. Ekkor indul el Japán óriási fejlődése, modernizációja. Ipari kémkedés: japán turistáknak álcázott kémek.

–          Félelem Európában: NATO-hadosztályok létesülnek, atomfegyverek Angliának és Franciaországnak.

Fegyverkezési verseny

Ország Atombomba Hidrogénbomba
USA 1945 1952
USSR 1949-1950 1953
GB 1950 Nincs adat
Fr. o. 1960 második fele Nincs adat
Kína 1964 Nincs adat

–          Rakéta- és torpedógyártás à rakétaprogram, rakétaelhárítás is fontos szerepet kap

–          (1957 dec.)           USA feltalálja az 1. Interkontinentális rakétát à oroszok betojnak

–          (1960)   U2-es gép lelövése 20000 méter magasan

Űrverseny

–          (1961 ápr.)           Jurij Gagarin, Vosztok-1-gyel megkerüli a Földet elsőként (elsőként peersze)

–          (1962)   John Glenn (USA) szintén megkerüli

–          (1969 júli 21.)      Armstrong és Aldrin holdra szállnak

–          (1981)                   1. űrrepülőgép: a Columbia

–          (1986)                   Challenger felrobban

Osztrák államszerződés

–          1955-ben véget ér Ausztriának a II. Világháború: Osztrák államszerződés.

–          Semlegesség; Anschluss betiltása, minden idegen katona el kell hagyja Ausztriát

–          Senkinek sem kell jóvátételt biztosítani

–          Fura módon Magyarországról nem mennek ki az orosz csapatok, pedig elvileg azért voltak itt, mert biztosítani kell Ausztriának az utánpótlási vonalat…

Május 14              Varsói szerződés, Moszkvában a főparancsnokság (??)

Szuezi válság

–          A Szuezi-csatornát a franciák építették

–          Nasszer, Egyiptom szovjetbarát elnöke államosítani akarja

–          USSR és USA minden régióban akar bástyát magának

–          Izraellel megtámadtatja Egyiptomot az USA, jön az angol flotta

–          Világháborús helyzet alakul ki: USSR ultimátumot küld: „Vonják vissza Egyiptom támadását, mert különben támadnak.”

–          USA végül kidumálja a dolgot. Nem érdekövezetük M.o. úgyhogy nem lépnek fel 56-nál.

Hruscsov

1956 második felében 20. SZKP konferencia

–          Hruscsov szakít a sztálinizmussal – felsorolja a hibáit: antidemokratikus, stb

–          Kommunizmushoz több út vezet

–          A nemzeti sajátságok is fontosak

–          Enyhül a személyi kultusz és a diktatúra

–          A delegáltak nem beszélnek arról hogy mi történt ott mert sztálinisták

Kubai Válság (1962)

–          Fidel Castro kormánya: szerencsejáték, drog, pénzmosás

–          Che Guevara: Nagy forradalmár

–          Rakétabázisokat építenek a szovjetek, az USA-féle interkontinentális rakéták miatt

–          USA erre blokádot von Kuba köré

–          Végül az USSR visszavonja

Vietnam

–          Indo-kínai félszigeten található

–          1962-ben a franciák kezdték (?), 1955 D-Vietnámi köztársaság (??), igazából 1964-ben indul.

–          Ho-Si Mink az északiak vezetője, le akarják ölni a délieket.

–          É-Vietnamot az USSR, D-Vietnamot az USA támogatja (Johnson elnök rendeli el a bombázást, Kennedy már ki akar szállni).

–          50000 USA-halott, 500000 vietnámi halott, 750000 tagadta meg a bevonulást.

–          Vietkong: gerillacsapatok

–          Megőrültek az amerikai csapatok.

–          Napalmbomba bevetése (az USA hadiipara háborút akart és kapott is, ez is benne volt a pakliban)

–          1973 Párizsi fegyverszüneti szerződés

–          1975 Saigont elfoglalják a szovjetek