A forgóeszköz finanszírozás sajátosságai. A nettó forgótőke értelmezése. Relatív forgóeszköz-csökkentés. A beruházások finanszírozása



Finanszírozási szabályok

A tartós befektetések finanszírozási szabálya: E szabály azt mondja ki, hogy a tartós befektetéseket a vállalkozások saját tőkéjükkel, vagy ha az nem elegendő, akkor hosszú lejáratú idegen tőkével kell, hogy finanszírozzák.

A forgóeszközök finanszírozási szabálya: E szabály értelmében a rövid lejáratú eszközöket rövid lejáratú idegen forrásokkal kell (szabad) finanszírozni.

A forgóeszközök rendeltetésszerű finanszírozására szolgáló pénzforrásokat nevezik folyó finanszírozási vagy más szóval üzletfinanszírozási forrásoknak is.

A nettó forgótőke finanszírozás szabálya: Ennek alapján a nettó forgótőkét saját és/vagy hosszú lejáratú idegen tőkével kell finanszírozni.

A nettó forgótőke a forgóeszközök és a folyó finanszírozási források (rövid lejáratú kötelezettségek) különbözete, vagyis a nettó forgótőke a forgóeszközök azon értékösszege, amely nem rövid lejáratú kötelezettségekkel van finanszírozva.

Nettó forgótőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek.

Nettó forgótőke = Hosszú lejáratú idegen tőke – (Tartós befektetések – Saját tőke).

A negatív előjelű nettó forgótőke azt jelenti, hogy a Forgóeszközök állományát meghaladja a Rövid lejáratú kötelezettségek összege, így a tartós befektetések egy rész is átmeneti forrásokkal van finanszírozva. Ez az állapot az agresszív finanszírozási stratégiának felel meg.

Amennyiben a nettó forgótőke értéke nulla, az még nem jelenti egyértelműen azt, hogy a vállalkozás szolid finanszírozási stratégiát folytat.

A forgóeszköz csökkentés, mérési lehetőségei

A forgóeszköz csökkentésének két lehetséges módja van.

Abszolút forgóeszköz csökkenésről akkor beszélünk, ha egy gazdálkodási időszak forgóeszköz-állományának értéke a megelőző időszakhoz képest kisebb értéket képvisel. A vállalkozás célja, hogy minél kisebb forgóeszköz mennyiség állandó lekötésével érjen el minél nagyobb értékesítési bevételt. Ez a forgóeszközök forgási sebességének gyorsításával biztosítható.

Relatív forgóeszköz csökkenésről akkor beszélünk, ha a vállalkozások forgóeszközei az értékesítési bevételhez viszonyítva kisebbek, mint a bázis időszakban voltak.

A forgási sebesség mérésére az ún. forgási mutatókat alkalmazzuk:

  • Fordulatok száma, megmutatja, hogy az értékesített forgalom hányszorosa a termelésben lekötött forgóeszköz állomány értékének. Értékesítési árbevétel / átlagos készletérték
  • Forgási idő napokban, azt az átlagos időtartamot fejezi ki, amely alatt a forgóeszközök egy teljes körforgást elvégeznek.

Forgási idő napokban = Az időszak napjainak száma / Fordulatok száma.

A beruházások finanszírozása

A beruházási tevékenység során olyan eszközöket vonunk be a termelésbe, amelyek tartósan meghatározzák a vállalkozás termelési szerkezetét. Beruházásnak nevezzük a termelő és nem termelő tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek) létesítését, állományuk, teljesítőképességük bővítését, az elhasználódott tárgyi eszközök pótlását, cseréjét.

A beruházási döntések meghozatalával párhuzamosan gondoskodni kell annak pénzigényéről, a finanszírozási forrásokról is. A beruházásokat több pénzügyi forrásból valósíthatjuk meg.

A legtöbb vállalkozásnál a saját szabad pénzeszközök csak a pótláshoz, a kisebb korszerűsítéshez, bővítésekhez biztosítanak fedezetet, a jelentősebb volumenű beruházásokhoz általában a saját forrásokat, külső forrásokkal kell kiegészíteni.

Idegen forrás lehet a banki hitel, költségvetésből származó támogatás, stb.

Zártkörű hitelek, olyan hosszú lejáratú hitelek, amelyekkel meghatározott beruházási terveket finanszíroznak, és a hitellel kapcsolatos adósságszolgálati kötelezettségek teljesítésének lehetőségei közvetlenül kapcsolódnak a projekt pénzáramaihoz.

Gyakori eset, ha az egyébként jövedelmezően gazdálkodó vállalkozások, átmenetileg nem képesek megfelelni, a bankok által támasztott hitelképességi feltételeknek. Ilyenkor a bankok megtehetik, hogy közvetlen tőkejuttatással segítik a vállalkozást. A fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országokban régóta alkalmazzák a kockázati tőkejuttatást. Ilyenkor a bankok nem hitelt nyújtanak a vállalkozásoknak, hanem tulajdonrészt szereznek a vállalkozásban.