A feudális abszolutizmus kialakulása Angliában és Franciaországban.



A XVI. századi nagy átalakulások Nyugat-Európában megteremtették a tőkés gazdaságot. A folyamat hosszú időt vett igénybe. A kialakuló tőkés polgárság, a burzsoázia sokáig a királyi hatalom védelmére szorult. Az uralkodók viszont új anyagi eszközöket kaphattak a tőkés gazdaságtól (hitelek, adók). A megerősödött királyi hatalom szerepe ellentmondásos: a tőkés gazdasági fejlődést elősegíti, de  a polgárság politikai törekvéseit korlátozza. A kialakuló új rendszert abszolút (korlátlan) királyi hatalomnak nevezzük. Angliában VIII. Henrik (1509-1547) már szilárd hatalmat örökölt, amelyet továbbfejlesztett a központi hivatalszervek létrehozásával. Királyi hatalmát kiterjesztette az egyházra: elszakította Rómától, és megalapította az anglikán államegyházat. Leánya I. Erzsébet (1558-1603) uralkodása alatt Anglia a legjelentősebb európai országok közé emelkedett. A kialakuló tőkés gazdaság egyik központja lett. A gazdasági felvirágzás fő tényezője  a világelső posztóipar volt. Fejlődött a vasipar, ahol ekkor már felhasználták a kőszenet is . gyorsan terjeszkedett a kerskedelem. A mezőgazdaság tőkés átalakulását jelezte, hogy meógsokasodtak a piacra termelő földesúri és gazdag paraszti gazdaságok. Holland termelési eljárásokat vettek át. Növekvő mértékben alkalmazztak fizetett munkaerőt. I. Erzsébet abszolutizmusa olyan belső egyensúlyt teremtett, amelyben a  tőkésgazdaság gyorsan fejlődhetett. Az állam támogatta a kereskedelem fejlődését, a hajóépítést, fejlesztette a kikötőket. Az angol társadalomban mélyreható változások mentek végbe. A feudális földesurak mellett egyre nagyobb lett a tőkés mezőgazdasági vállalkozók száma. A vállalkozók közé a nemesi származású dzsentri (új nemesség) és a paraszti eredetű yeomenek csoportja tartozott. Megerősödött a kerskedő- és ipari burzsoázia. Kialakuló félben volt a bérmunkások osztálya.

A XVI. század első felétől a francia gazdaságban is megindult a tőkés fejlődés. Lyon sokáig a második legjelentősebb pénzügyi és kereskedelmi központ volt Antwerpen mögött. Létrejöttek az első manufaktúrák. Az erős királyi hatalom megrendült az 1560-1598 között tomboló vallásháborúk idején. A katolikusok és a francia protestánsok a hugenották nyolc háborút vívtak egymással. A vallásháborúkat a Bourbon-családból származó Hugenotta IV. Henrik  (1589-1610) zárta le, akinek az uralmát a katolikusok is elfogadták, miután katolizált. A vallásháború utáni zűrzavar, a sokasodó parasztlázadások, a Habsburgokkal való ellentétek megkövetelték az erős királyi abszolutizmus létrehozását. IV. Henrik kezdi, majd a kiskorú XIII. Lajos nevében kormányzó Richelieu folytatja ezt a munkát. A rendi gyűlés szerepe az ország irányításában megszűnt. A századforduló után a francia tőkés fejlődés egyre inkább elmaradt a Holland és az Angol mögött. Az általában kis méretű, luxuscikkeket előállító francia manufaktúrák nem voltak versenyképesek a tömegcikkek gyártásában. A megtorpanás következménye, hogy a francia nemesség nem kapcsolódik be a tőkés termelésbe, a burzsoázia egy része viszont földbirtokot, nemesi címet, öröklődő hivatalt vesz.

Az angol polgári forradalom története és jelentősége

I. Előzmények:

A tőkés gazdaság igényei szembe kerülnek a Stuart házi királyokkal

– I. Jakab és fia I. Károly az arisztokrácia és az elmaradott területek nemességére támaszkodhatott

– a parlament pedig a gazdaságilag fejlett déli és keleti országrészt tudhatta magának

– a parlament nem hátrál meg I. Károly elől aki először föloszlatja majd újból összehívja azt

– a parlament oldalán áll még a londoni kézművesek és a dohmunkások tábora

– a király velük kerül szembe , és 1642 január 10-én elhadja Londont

– Notthingembe menekülés ott nyíltan felvonja lobogóját

– Anglia két táborra szakadt és kitört a polgárháború

II. A polgárháború:(1642-1649)

– a parlament tábora az erősebb de az abszolutizmus fölszámolása után egysége megbomlik

– Cromwell Olivér megszervezi az újmintájú hadsereget

– A harcok egészen 1648-ig tartottak

– Cromwell katonái megnyerték a döntő ütközeteket

– 1648 december 2-án a győztes csapatokkal bevonul Londonba

– az Angol katonai sikerek nyomán létrejött Anglia, Skócia, és Írország politikai egysége (a későbbi Nagybritannia)

– Cromwell halála után II. Károly majd II. Jakab lesz a király

– ezután a parlament meghívja Orániai Vilmost a trónra

– mindenki hódolni siet a magára maradt II. Jakab Franciaországba menekül.

– Győzött a népfelség elve

– a fordulat után elfogadott Jognyilatkozat (1689) elvei alapján a XVIII. századi Angliában kifejlődött az alkotmányos monarchia rendszere