A fasizmus uralomra jutása Olaszországban.



Előkészítő szakasz (1919-22)

–          1919 után Olaszország „vesztes a győztesek között” – nem kapja meg a várt területeket

–          politikai és polgári elégedetlenség, megerősödnek a szélsőségek

–          háború előtti ígéretek (földreform) nem teljesülhetnek

–          a munkásság kisajátít egyes gyárakat, földeket foglalnak el

–          a visszavételre katonai alakulatok szerveződnek, pl. Squadro

–          Benito Mussolini szövetsége: Fasci di confattimento

–          a kormányzat a fasiszták segítségével elhárítják a kommunista forradalom veszélyét

–          1921 Mussolini megalapítja a Nemzeti Fasiszta Pártot

–          maga mellé állítja a vagyonos rétegeket: fasizmus által a proletárdiktatúra ellen

–          köztársasági törekvésekről lemondanak, így a király is melléjük áll

–          program: nemzeti és szocialista eszmék; rend, fegyelem, munka

Parlamentáris szakasz (1922-26)

–          1922 okt. 8 Marcia su Roma: Mussolini 50ezer „feketeingessel” bevonul Rómába

–          király megtiltja a fegyveres ellenállást, miniszterelnöknek nevezi ki Mussolinit

–          Squadro átalakítása rendőrséggé

–          kommunisták visszaszorítása

–          koalíciós kormány alakul

–          támasz az egyház: a katolicizmus egyedüli államvallás

–          1924 megváltoztatják a választójogi törvényt

–          csalások és erőszak által a fasiszta párt győz

–          két új törvény

–          miniszterelnök (Mussolini) csak a királynak tartozik felelősséggel

–          a kormány parlamenti vita nélkül is hozhat törvényeket

–          a parlament feloszlatja magát

Totális fasizmus (1926-43)

–          cél: mindennek a fasiszta pártállam irányítása alá kell kerülnie

–          korporatív állam létrehozása

–          korporáció: az állam együttműködése egyes társadalmi rétegekkel

–          korporációk képviselőket választanak a központi kongresszusba (a parlament utódja)

–          a kormány tanácsadó testületként működik tovább

–          nem fasiszta pártok és szakszervezetek megszűntetése

–          osztályharc és társadalmi ellentétek kiküszöbölése

B.      Az 1929-33-as gazdasági világválság

–          oka: a termelés üteme jóval meghaladja a fogyasztás ütemét az USA-ban

–          túltermelés alakul ki, eladhatatlan árukészletek halmozódnak fel

–          1929. október 24. (fekete csütörtök) a New York-i tőzsde összeomlása

–          a válság kibontakozása:

–          a bankok fizetésképtelenné válnak

–          a tőkét kivonják a beruházásokból

–          a fogyasztási cikkeket gyártó ipar nagy része leáll

–          a nyersanyag-kitermelés nagy része is leáll

–          mezőgazdasági válság

–          összeomlik a pénzügyi és a kereskedelmi világ

–          a válság társadalmi következményei

–          a kis- és középüzemek tönkremennek

–          óriási munkanélküliség – általános elégedetlenség

–          felerősödnek a szélsőséges politikai megnyilvánulások

–          1933 Roosevelt elnök 100 napot kér Keynes New Deal programjának végrehajtására

–          bankok, tőzsdék bezárása, kereskedelmi bankok szabályozása

–          hiperinfláció, aranykivitel tilalma, dollárt leveszik az aranyalapról

–          mezőgazdaság helyreállítása: nemtermelés támogatása

–          ipar helyreállítása: kényszerkartellesítés, államosítások

–          állami nagyberuházások, foglalkoztatáspolitika

–          húzóágazat a hadiipar

–          hatás: kereslet növekedése, gazdasági fellendülés, a munkanélküliség visszaszorul