A dualizmus megszilárdulásának legfontosabb eseményei.



A monarchia Európában: 1867-ben az osztrák-magyar kiegyezés láncszem volt az európai polgári és nemzeti átalakulások során. A Habsburgok régi monarchiája két központú (dualista) alkotmányos monarchia lett. A régi-új birodalom területét nézve Európa második, lakói számát tekintve a harmadik hatalma volt. Igaz csak papíron. Megoldatlan belső problémái, az egymásnak feszülő nemzeti ellentétek végig másodrendű szerepre kárhoztatták.

A Deák-párt a rendszer megszilárdításáért: Mindenekelőtt a nemzetiségi kérdést kellet megoldani. Horvátország széleskörű önkormányzatot kapott. A horvátok azonban Magyarországgal azonos jogállást követeltek, és az ún. horvát kiegyezést csak horvát országgyűléssel lehet elfogadtatni. Az új nemzetiségi törvény biztosította a  nemzetiségiek nyelvhasználatát. Az alsó fokú iskoláztatás teljesen nemzetiségi nyelven történt, magyar nyelvet még tantárgyként sem kellett tanítani. Autonóm területek szervezését viszont megtagadták. Úgy fejezték ezt ki, hogy Magyarországon politikai szempontból csak egy nemzet létezik, a magyar. Az 1868-as nemzetiségi törvény Európa egyik első lépése volt a nemzetiségi jogok törvénybe foglalására. A törvényjavaslat készítője Eötvös József.

A jobbágyfelszabadításból hátramaradt ügyeket törvényesen rendezték. A céheket fölszámolták. Az új ipartörvény mid a munkás mind a munkaadó jogait és kötelezettségeit szabályozta. 1868-ban Eötvös József javaslatára törvényt hoztak a kötelező népoktatás bevezetéséről 12 éves korig.

Mit akart az ellenzék? A birtokos nemesség egy része attól félt, hogy Bécs nem adta föl beolvasztó szándékát és csak alkalmas pillanatra vár. 1869-ben balközépnek nevezett  erős, ellenzéki párt jelent meg a parlamentben . Nem a kiegyezést hanem annak módját kifogásolták. A demokratikus reformoktól elzárkóztak. A kevés képviselővel rendelkező szélső balnak jelentős tömegek álltak a háta mögött. Tisza Kálmán a balközép vezére fölismerte vagy balra nyit és demokratikus programot fogalmaz meg, vagy a kormánypárthoz közeledik. Az utóbbit választotta. Tisza Kálmán 15 éves megszakítatlan miniszterelnöksége önmagában a dualizmus megszilárdulását mutatja. Az új miniszterelnök kitűnő taktikusnak bizonyult. Pártjának képviselőitől a “mamelukoktól” feltétlen engedelmességet követelt Tisza és kormánya folytatja a közigazgatás kiépítését. Megformálták a főrendi házat is. Tisza a gazdaságban következetesen érvényesítette a liberális elveket, és nem engedett a nagybirtokosok nyomásának. Törvényekkel, állami kedvezményekkel támogatta az ipar fejlődését. Tisza végül a véderővitán vérzett el. Népszerűsége a mélypontra jutott.  Ferenc József elégedetlen volt , a miniszterelnök népszerűsége nem nőtt, még mamelukjai is ellene fordultak. Tisza Kálmán tudta, bukott politikus. 1890. március 9-én beadta lemondását. A 90-es évek reformtörekvéseinek Wekerle Sándor a főszereplője, aki miniszterelnök lett. MIniszetrelnökként támogatta a polgári házasság törvénybe iktatását.

Kossuth Lajos temetése: 1894 március 20-án Torinóban meghalt Kossuth Lajos. Ferenc József nem engedélyezte az állami pompát. A kulisszák mögött azonban Wekerle elősegítette, hogy a főváros méltó temetést rendezzen.

A millennium: 1895. december 31-én éjfélkor Magyarország egész területén megkondultak a harangok. Megkezdődött az egy esztendőn át tartó ünnepségsorozat, amellyel a magyarság fönnállásának ezredik évfordulóját ünnepelte. A kiegyezést követő három évtized alatt a feudalizmusból kilépett Magyarország modern európai állammá vált.

Magyarországon az ipari forradalom kibontakozásához még hiányoztak az előfeltételek. Hiányzott a szükséges mennyiségű hazai pénztőke, amely hazai pénzintézetekben összpontosulva fedezni tudta volna a modern közlekedés kiépítésének, a mezőgazdaság korszerűsítésének, a gyáripar megteremtésének hatalmas költségeit. Magyarországon az előfeltételek megteremtése viszonylag gyorsan ment.  A kiegyezés után a vezető politikusok az Ausztriával közös vámterület mellett döntöttek. Ez biztosította folyamatosan bővülő piacát az élelmiszernek és a mezőgazdasági nyerstermékeknek. Ausztriával való együttélés nem akadályozta meg, hogy a könnyűipar szerepét az élelmiszeripar játssza le.

A hitelszervezet megerősödése: 1867 után osztrák, angol és francia tőkével 5 nagy bank alakult Magyarországon. A vállalkozási kedvet az 1873-as tőzsdekrach törte meg. Már hazai tőkével alakult a Jelzáloghivatalbank és a Pesti Kereskedelmi Bank.

A szállítás forradalma: A vasútépítés dinamizmusa megközelítette a hitelrendszerét. A 90-es évek elejére a Magyar Államvasút az ország legnagyobb vállalatává fejlődött. A vasútépítéssel együtt fejlődött a hídépítés, a távíró-és postaszolgálat. A belső hajóforgalom átmenetileg háttérbe szorult.

A gyáripar születése: A magyar találmányok sora, a búza minősége és a tőke mozgékonysága Budapestet a 70-es évek végére a világ legnagyobb malomipari központjává tette. A malomiparban fölhalmozott tőkék más élelmiszeripari ágba áramoltak. A közlekedés és az ipar elsőrendű szükséglete a szén. A legnagyobb vállalattá a Salgótarjáni Kőszénbánya RT fejlődött. A Budapesti gépgyárak között az Államvasutak gyára, az Óbudai Hajógyár, a Ganz-villamossági gyár voltak a legnagyobbak. A termelés növekedése tartóssá és rendszeressé vált Magyarországon az 1880-as évek derekán kibontakozott az ipari forradalom.

A mezőgazdaság fejlődése: A mezőgazdaság fejlődését a folyamatosan bővülő Lajtán túli piacok ösztönözték. A búza ezekben az években lett a magyar föld vezető terméke. Terjedt a gyümölcs és zöldségtermesztés. Az állatállomány nem tartott lépést a lehetőségekkel. A magyar szürkemarhát kiszorítják a hízékonyabb állatok. Általánosan használják a vasekét. Aratógép is van de az aratás még kézimunka. A magyar mezőgazdaság egésze a “porosz” úton járt, de a parasztgazdaságok az “amerikai” út bizonyos elemeit hordozták.