A Habsburg-ellenes rendi küzdelmek és ennek okai a XVII. században.



A Bocskai-felkelés

–          az első magyar felkelés a Habsburgok ellen – 15-éves háború

–          kirobbantó ok: Bocskai István bihari várait ostromolja Belgiojoso

–          Bocskai (1557-1606) erdélyi nagybirtokos, kezdetben a Habsburgok híve

–          a felkelés támasza: hajdúk

–          elszegényedett kisnemesek, munkanélküli marhahajtók, szökött jobbágyok

–          korábban a császár is gyakran használja őket harcra, így ismerik a császári harcmodort

–          protestáns mivoltuk miatt gyűlölik a Habsburgokat

–          győzelem Álmosdnál

–          gyakran kisebb vereségeket szenvednek

–          elfoglalják a Felvidék és Erdély nagyobb részét (török segédcsapatokra támaszkodnak)

–          1605 február erdélyi rendek fejedelmükké választják

–          1605 magyar rendek is fejedelmükké választják

–          Bocskai rájön, hogy nem tudja Erdélyt és Magyarországot egyesíteni

–          béketárgyalásokra törekszik

–          1606 bécsi béke: magyar-Habsburg békeszerződés

–          protestánsoknak szabad vallásgyakorlat

–          az uralkodó nem indít felségsértési pereket

–          az udvar elismeri Erdély különállását

–          1605 Bocskai a hajdúknak kollektív nemességet adományoz és letelepíti őket

–          ezért a hajdúknak katonai szolgálatot kell vállalniuk

–          1606 meghal; eredménye: erősítette a rendi ellenállást, együttműködést a rendek között

II. Mátyás (1608-1619) uralkodása

–          a rendektől kapott támogatásért belenyugszik a rendi jogok kiterjesztésébe

–          1608 pozsonyi országgyűlés – a bécsi béke megerősítése

–          az uralkodó helyettese teljes jogkörrel a nádor

–          nem indíthat hadat a rendek megkérdezése nélkül

–          számos pénzügyi és igazságszolgáltatási kérdésben megkötik az uralkodó kezét

–          a nemesség megszilárdítja a második jobbágyság rendszerét – polgári fejlődés megreked

Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége (1613-1629)

–          1580-ban születik, Báthory Zsigmond udvarában nevelkedik

–          később Báthory Gábor tanácsadója

–          abszolút cél: az ország újraegyesítése

–          önálló erdélyi fejedelemség aranykora

–          pénzügyek rendezése

–          eladományozott, zálogba adott fejedelmi birtokok visszavétele

–          a fejedelem kereskedelmi monopóliumai: szarvasmarha, ló, réz, vas, bőr, viasz, méz

–          iparfejlesztés külföldiek segítségével

–          fellendül a kereskedelem

–          félmillió aranyforint évi jövedelem

–          rendektől független erős hadsereg

A harmincéves háború (1618-1648)

–          1618 cseh-morva rendek felkelése

–          Bethlen Pfalzi Frigyes cseh királyhoz csatlakozik a Habsburgok ellen

–          elfoglalja Pozsonyt, Kassát

–          1620 Dunántúl elfoglalása után a cseh rendek döntő vereséget szenvednek Fehérhegynél

–          hatalmas adók kivetése, Bethlen támogatottsága csökken, békét kényszerül kötni

–          1621 nikolsburgi béke II. Ferdinánddal, kényszerből

–          bécsi béke (1608) megtartása

–          Bethlen kivonul Alsó-Magyarországról

–          hét vármegye adójövedelme a fejedelemé lesz + hercegi cím

–          1623 török-tatár segédcsapatokkal ismét a Habsburgok ellen támad – 1624 békekötés

–          1626 csatlakozik a dán-angol-holland koalícióhoz

–          szembekerül Wallenstein seregével, csatára nem kerül sor

–          1626 pozsonyi béke

–          Bethlen utóda I. Rákóczi György lesz

–          1643 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem csatlakozik a svéd-francia szövetséghez

–          1644 beveszi Kassát, a Vág folyóig előrenyomul

–          a svéd segédcsapatok nem érkeznek meg, a törökök kilépnek

–          vereség Galgócnál; Fülek, Szendrő, Szerencs is császári kézre kerül

–          1645 linzi béke III. Ferdinánddal

–          protestáns vallásszabadság kiterjesztése

–          megerősítik a nikolsburgi béke pontjait (7 vármegye)

–          a Rákóczi-család megkapja Tokajt és számos uradalmat

–          a harmincéves háborút a vesztfáliai béke zárja le

A szégyenteljes vasvári béke utáni elégedetlenség

–          Zrínyi Péter horvát bán (ZM öccse) XIV. Lajosnak ajánl szövetséget a Habsburgok ellen

–          Zrínyi felesége, Frangepán Katalin Velencében tárgyal a Habsburgok ellen