Petőfi Sándor



  1. Életútja
    1. Származása
      1. Kiskőrös, Hrúz Mária + Petrovics István
      2. Kiskunfélegyháza – “2. szülőhely”, anyagi jólét
      3. 1838 Aszód első fennmaradt verse – tanévzáró beszéd
      4. 1838 apja tönkremegy ? nyomor, szenvedés
      5. színésznek majd katonának állt
      6. begyalogolja az országot, 1841-ben és 42-43-ban vándorszínész
      7. 1844 Vörösmarty pártfogolja, segédszerkesztő a Pesti Divatlapnál, megjelenik A helység kalapácsa és az első kötete, belefog a János vitézbe
      8. 1845 megismerkedik Csapó Etelkéval, de hamar meghal ? Cipruslombok Etelke sírjára
      9. Mednyánszky Berta, nem adják hozzá ? Szerelem gyöngyei
      10. 1846 Szendrey Júlia ? 1847 oo
      11. 1847 barátság Arannyal

  2. Forradalmi látomás költészet
    1. Keletkezés körülményei
      1. 1846 tavaszán hosszú válság ér véget életében ? újra a költészet felé fordul
      2. Levél Váradi Antalhoz – episztola
      3. forradalom lázában ég ihletői francia filozófusok, írók és költők
        1. Victor Hugo – költő, látnok (vátesz) szerep
      4. várja a hamarosan bekövetkező világforradalmat, melyben a jók és rosszak megküzdenek
      5. jók győznek ? világszabadság
    2. Egy gondolat bánt engemet
      1. I. rész 1-12 sor
        1. halálról gondolkodik
        2. elmondja milyet akar (gyors) és milyet nem (lassú)
      2. II. rész 12-30 sor
        1. világszabadságért vívott csatában meghalni
          1. hangutánzó szavak, színek
      3. III. rész 30-36 sor
        1. elképzelt temetés a csata után – szentimentalista
        2. dicsőséges, ünnepélyes temetés
      4. rapszódia – érzelmek intenzitása váltakozó, sorhossz változó, nincs tagolás
      5. szerkezete
        1. leghosszabb és leghangsúlyosabb a középső rész
        2. tartalomnak megfelelő verselés
          1. jambikus
          2. anapesztus
          3. jambus, spondeus
        3. központban a “VILÁGSZABADSÁG”
    3. XIX. sz. költői – arc poetica jellegű vers
      1. elutasítja a költő magatartást:
        1. csak saját magáról írnak – nincs rájuk szükség
        2. elutasítja a hamis prófétákat – akik azt mondják minden rendben
      2. követendő példa:
        1. vezér, vátesz, aki vezeti a népét – Mózes
          1. lángoszlopként vezeti Isten népét ? a költőknek is ez a feladatuk
        2. elvezeti a (magyar) népet a Kánaánba
          1. gazdasági, társadalmi és szellemi egyenlőség
      3. vége egy látomás – a Kánaánért küzdők temetése – elég érzelgős
  3. Táj versek
    1. keletkezése
      1. romantikus tájszemlélet U eltér az európai romantikától
        1. a különlegeset keresi a tájban
      2. központjában az Alföld áll, a szabadságot jelenti, mert nincs akadály rajta
    2. A puszta télen (1848.jan.)
      1. perspektivikus tájleírás – először távolról vagy felülről ? közelít ? újra távolról
      2. első 3 vsz.
        1. puszta télen – ált. kép
        2. negatív festés
        3. megszemélyesítések és hasonlatok
      3. második 3 vsz.
        1. ráközelít egy tanyára és az emberekre – idilli: munka ¤, nyugalom, békés élet
        2. csárdák kevesen járnak – nyugalom
        3. hangulat festő szavak
        4. igekötők ismétlése ? melankolikus
      4. harmadik 3 vsz.
        1. ige használata meg változik – gyors mozgást jelentő igék U előző rész
        2. megjelenik a betyár
          1. számkivetett, csak a zord időben van helye – együtt érez vele
        3. lemenő nap hasonlata egy koronáját elvesztő királyhoz
  4. Hitvesi költ.
    1. keletkezése
      1. Petőfi teremti meg a magyar irodalomban
      2. Szendreynek írja, 46-ban ismeri meg, a szerelmi hullámzás a költészetben is megjelenik
    2. Beszél a fákkal a bús őszi szél – Koltó mézeshetek
      1. arc poetica szerű
      2. délutáni pihenést írja le
      3. olvas – Szabadságharcok története – kedvence
    3. Szeptember végén – Koltó
      1. fél, hogy halála után elhagyja Ü nem igazán szerelmi vers
      2. a természet pusztulását magára vonatkoztatja
    4. Minek nevezzelek – rapszódia
      1. nevet keres a feleségének
      2. összetett költőképek sorozatából áll
        1. egy-egy metaforára épít és azt tovább bontja
      3. szemébe néz az elején – galamb a szeme
      4. majd szól hozzá – pacsirta a hang
      5. majd megcsókolja – ajka lángoló rubinkő
      6. végül az extázis utáni megnyugvás
      7. a végén a legegyszerűbb szavakkal nevezi el