A Bocskai-felkelés
– az első magyar felkelés a Habsburgok ellen – 15-éves háború
– kirobbantó ok: Bocskai István bihari várait ostromolja Belgiojoso
– Bocskai (1557-1606) erdélyi nagybirtokos, kezdetben a Habsburgok híve
– a felkelés támasza: hajdúk
– elszegényedett kisnemesek, munkanélküli marhahajtók, szökött jobbágyok
– korábban a császár is gyakran használja őket harcra, így ismerik a császári harcmodort
– protestáns mivoltuk miatt gyűlölik a Habsburgokat
– győzelem Álmosdnál
– gyakran kisebb vereségeket szenvednek
– elfoglalják a Felvidék és Erdély nagyobb részét (török segédcsapatokra támaszkodnak)
– 1605 február erdélyi rendek fejedelmükké választják
– 1605 magyar rendek is fejedelmükké választják
– Bocskai rájön, hogy nem tudja Erdélyt és Magyarországot egyesíteni
– béketárgyalásokra törekszik
– 1606 bécsi béke: magyar-Habsburg békeszerződés
– protestánsoknak szabad vallásgyakorlat
– az uralkodó nem indít felségsértési pereket
– az udvar elismeri Erdély különállását
– 1605 Bocskai a hajdúknak kollektív nemességet adományoz és letelepíti őket
– ezért a hajdúknak katonai szolgálatot kell vállalniuk
– 1606 meghal; eredménye: erősítette a rendi ellenállást, együttműködést a rendek között
II. Mátyás (1608-1619) uralkodása
– a rendektől kapott támogatásért belenyugszik a rendi jogok kiterjesztésébe
– 1608 pozsonyi országgyűlés – a bécsi béke megerősítése
– az uralkodó helyettese teljes jogkörrel a nádor
– nem indíthat hadat a rendek megkérdezése nélkül
– számos pénzügyi és igazságszolgáltatási kérdésben megkötik az uralkodó kezét
– a nemesség megszilárdítja a második jobbágyság rendszerét – polgári fejlődés megreked
Bethlen Gábor erdélyi fejedelemsége (1613-1629)
– 1580-ban születik, Báthory Zsigmond udvarában nevelkedik
– később Báthory Gábor tanácsadója
– abszolút cél: az ország újraegyesítése
– önálló erdélyi fejedelemség aranykora
– pénzügyek rendezése
– eladományozott, zálogba adott fejedelmi birtokok visszavétele
– a fejedelem kereskedelmi monopóliumai: szarvasmarha, ló, réz, vas, bőr, viasz, méz
– iparfejlesztés külföldiek segítségével
– fellendül a kereskedelem
– félmillió aranyforint évi jövedelem
– rendektől független erős hadsereg
A harmincéves háború (1618-1648)
– 1618 cseh-morva rendek felkelése
– Bethlen Pfalzi Frigyes cseh királyhoz csatlakozik a Habsburgok ellen
– elfoglalja Pozsonyt, Kassát
– 1620 Dunántúl elfoglalása után a cseh rendek döntő vereséget szenvednek Fehérhegynél
– hatalmas adók kivetése, Bethlen támogatottsága csökken, békét kényszerül kötni
– 1621 nikolsburgi béke II. Ferdinánddal, kényszerből
– bécsi béke (1608) megtartása
– Bethlen kivonul Alsó-Magyarországról
– hét vármegye adójövedelme a fejedelemé lesz + hercegi cím
– 1623 török-tatár segédcsapatokkal ismét a Habsburgok ellen támad – 1624 békekötés
– 1626 csatlakozik a dán-angol-holland koalícióhoz
– szembekerül Wallenstein seregével, csatára nem kerül sor
– 1626 pozsonyi béke
– Bethlen utóda I. Rákóczi György lesz
– 1643 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem csatlakozik a svéd-francia szövetséghez
– 1644 beveszi Kassát, a Vág folyóig előrenyomul
– a svéd segédcsapatok nem érkeznek meg, a törökök kilépnek
– vereség Galgócnál; Fülek, Szendrő, Szerencs is császári kézre kerül
– 1645 linzi béke III. Ferdinánddal
– protestáns vallásszabadság kiterjesztése
– megerősítik a nikolsburgi béke pontjait (7 vármegye)
– a Rákóczi-család megkapja Tokajt és számos uradalmat
– a harmincéves háborút a vesztfáliai béke zárja le
A szégyenteljes vasvári béke utáni elégedetlenség
– Zrínyi Péter horvát bán (ZM öccse) XIV. Lajosnak ajánl szövetséget a Habsburgok ellen
– Zrínyi felesége, Frangepán Katalin Velencében tárgyal a Habsburgok ellen